Patika Egészségpénztár
Hír
Egészségügyi Hírkomment: Profit, esélyegyenlőség és emberi méltóság (2016.01.01)

Új sorozatot indít a Patika Egészségpénztár annak érdekében, hogy független piaci szereplőként biztosítsa tagjai minél szélesebb körű, objektív tényeken alapuló tájékoztatását.

A hírlevél új pontja, az Egészségügyi Hírkomment, amelyben hónapról hónapra megkérünk egy gazdasági szakembert, vagy az egészségügy valamely területén – gyógyszeripar, gyógyszer-kereskedelem, egészségügyi ellátás, egészségpolitika – tevékenykedő felelős döntéshozót, hogy fejtse ki véleményét a hírlevelünkben bemutatott aktuális egészségügyi hírről, jogszabályváltozásról, vagy a társadalmat aktuálisan foglalkoztató egészségügyhöz kapcsolódó kérdésről.

Ebben a hónapban Dr. Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem Mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanára, az Objektív Kutatóintézet kutatási igazgatója mondja el álláspontját az előző pontban bemutatott felmérés kapcsán arról, hogy valóban kifizetődő-e a munkavállalók egészségéről való gondoskodás. A hírt itt olvashatja.

Profit, esélyegyenlőség és emberi méltóság

2015-ben a világ közgazdásztársadalma az egyenlőtlenségről, és az ebből fakadó politikai és társadalmi konfliktusokról beszélt. Thomas Piketty nagyhatású műve, A tőke a 21. században rámutatott arra, hogy amennyiben nincs politikai-gazdaságpolitikai akarat a társadalmi egyenlőtlenség csökkentésére, akkor ez ugyanolyan politikai-biztonságpolitikai robbanáshoz fog vezetni, mint amit a világ tapasztalt a XX. század elején (és közepén).

Bár sok kritika érte Piketty munkáját, egy tagadhatatlan: az a közömbösség, ami a közgazdász-társadalom egy részében is uralkodott a társadalmi problémák iránt elfogadhatatlan. „Ezernyi fajta népbetegség, szapora csecsemőhalál, árvaság, korai öregség, elmebaj, egyke és sivár bűn, öngyilkosság, lelki restség, mely, hitetlen, csodára vár, nem elegendő, hogy kitessék: föl kéne szabadulni már!”- írták már 1937-ben.

Ezekre a problémákra, amik ma is élnek, nem lehet csak annyit válaszolni, hogy a magára hagyott piacgazdaság majd megoldja a problémákat, és hogy a gazdaságpolitika feladata magára hagyni az önérdekkövető gazdasági szereplőket.

A gazdaságpolitika hosszú távú célja minden országban csak az egyetemes értékrend, a biztonság, szabadság, demokrácia és jólét érvényesítése lehet, ettől nem lehet eltérni, még ha van is olyan látszat, mintha ez sikerülhetne. Az egyenlőség az értékrendben való egyenlőség, az emberi méltóság egyenlősége. Ez különbözteti meg az egyenlősditől, ami csak a középszerűséget tartja fenn, és nem a teljesítmény-elvet.

Az egészség emberi méltóságunk része, az egyenlőtlenség, amiről nemcsak Piketty, hanem a 2015. év közgazdasági Nobel-díjasa, Angus Deaton is beszélt a várható élettartam csökkenésében is megnyilvánul. Az egyenlőtlenség csökkentése ebből fakadóan az egészséges életmódhoz való hozzáférésben is rejlik, és a gazdaságpolitikai irányítás célja kell, hogy legyen ennek támogatása.

Talán ez az egyetlen pont, ahol Piketty gondolatmenete folytatható, hiszen a gazdaságpolitika nemcsak a szűk fiskális vagy monetáris politikát jelenti, hanem például azoknak a munkaadóknak, vállalkozóknak a tevékenységét is, akik munkavállalóik és fogyasztóik egészsége érdekében tesznek. Ők is hozzájárulnak az emberi méltósághoz, az egyenlőtlenség csökkentéséhez, a politikai és gazdasági stabilitás megőrzéséhez. Nem mindenki ilyen, számos ellenpéldát lehet tapasztalni, de van már egy olyan felvilágosult munkaadói kör, aki számára a profit annak a díja, annak elismerése, hogy hozzá tudott járulni a világrend fennmaradásához, és segítségével el lehetett kerülni azt a negatív forgatókönyvet, amelyet Piketty műve felvázolt.

Dr. Trautmann László
tanszékvezető tanár, Budapesti Corvinus Egyetem Mikroökonómiai tanszék
kutatási igazgató, Objektív Kutatóintézet

Piketty szerint a világ

 

<< VISSZA

Találkozunk a Facebook-on!