Ebben a hónapban Dr. Cseh Károlyt, a Népegészségtani Intézet igazgatóját kérdeztük a Gyorsan fogy a magyar című írásunkban megjelent hír kapcsán arról, hogy szerinte mi az oka annak, hogy a magyarországi az unión belül az ötödik legkedvezőtlenebb halálozási ráta.

Leginkább a társadalmi-gazdasági tényezők befolyásolják a népesség egészségi állapotát
A magyarországi demográfiai helyzet alakulásával kapcsolatos adatok több forrásból hozzáférhetők, így a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az Európai Statisztikai Rendszer (Eurostat), az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP), a Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtés Program (HMAP) adatbázisaiból.

A népszámlálások adatait értékelve Magyarország népessége az elmúlt 30 évben fokozatosan csökken: 1980-ban 10 709 463, 1990-ben 10 374 823, 2001-ben 10 198 315, 2011-ben pedig már csak 9 937 628-an voltunk. A megelőző időszakokhoz képest a népesség csökkenése 2011-ben a legnagyobb mértékű a 0-14 év közötti korcsoportban volt, az előző népszavazáshoz képest 14,6%-kal alacsonyabb. A 2001-ben megfigyelthez képest a 60 év feletti korosztály létszáma 12%-kal növekedett.

A népesség egészségi állapotát egyéni és környezeti tényezők egyaránt befolyásolják. Az előbbiek genetikai, biológiai, életmódbeli hatások, az utóbbiak pedig fizikai, társadalmi tényezők, többek között a gazdasági és szociális helyzet, iskolai végzettség, az egészségi ellátás színvonala, hozzáférhetősége. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a legnagyobb súlyúak, mintegy 75%-ban, a társadalmi-gazdasági tényezők, így az iskolázottsággal összefüggő életmódi tényezők bírnak.

A születéskor várható élettartam egy becsült demográfiai adat. Az élve születések halálozási életkorának átlaga, nem számítva az egy év alatti halálozást. A számításnál feltételezik, hogy minden élettartamot befolyásoló tényező változatlanul érvényesül.

Dr. Cseh Károly, a Népegészségtani Intézet igazgatója

Az előző hónapban megjelent Egészségügyi Hírkommenteket itt olvashatja