Patika Egészségpénztár
Hír
Együttműködés a betegek érdekében (2017.09.01)
A fejfájós betegről kiderülhet, hogy problémája összefüggésben van a munkahelyi stresszel. Az életmódot és lelki állapotot is figyelembe vevő programok számos betegség leküzdésében segítenek.

Együttműködési megállapodást kötött az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK) Pszichológiai Intézete és a patikakártyát is elfogadó Panoráma Medical Center (PMC) pszichoszomatikus szemléletű rendelőintézet annak érdekében, hogy komplex, pszichológiai szempontokat is figyelembe vevő szomatikus betegellátási modellt dolgozzanak ki az egészségügyi ellátás több területe számára. Közös cél az egészségügyi szakdolgozók – szakorvosok, gyógytornászok, dietetikusok, asszisztensek, pszichológusok stb. – együttműködésének fejlesztése is.

A most kötött együttműködés szerepéről Dr. Spányik András, a PMC ügyvezető igazgatója beszélt:

„A fejlett országok egészségügyi intézményeiben a pácienssel nem kizárólag a tüneteinek leginkább megfeleltethető szakorvos, hanem vele együttműködésben más szakemberek – dietetikus, gyógytornász, pszichológus stb. – is foglalkoznak, segítve a pácienst abban, hogy képes legyen minél komplexebb módon kezébe venni betegsége, állapota menedzselését. A módszer hatékonyságát – és költséghatékonyságát – számos kutatás igazolja, Magyarországon mégis csak a magánegészségügy bizonyos szegleteiben és az állami egészségügy egy-egy intézményében vagy osztályán jelenik meg a jó gyakorlat, inkább elszigetelten, mint rendszerszerűen. Pedig a betegség leküzdése vagy a betegséggel való együttélés soha nem megy a páciens együttműködése nélkül, és van néhány betegségcsoport, amiben ennek különös jelentősége van. Ilyen a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri problémák, az anyagcsere-rendellenességek, a gyomor és bélrendszer több betegsége, az asztma, az allergia, a rák és számos speciális fájdalom (fej, hát, derék) is. A páciensnek ismernie és akarnia is kell a betegséghez illő életformát; erre a fejlett országokban komplett teamek készítik fel a betegeket. Ez csak látszólag többletmunka, valójában rengeteg megtakarítással jár, ezért Németországban és számos fejlett országban már ez az alapvető működési forma.

Egy fejfájós betegről például kiderülhet, hogy problémája összefüggésben van a munkahelyi stresszel. Ha a páciens is nyitott rá, érdemes a kezelésébe pszichológust is bevonni. Ha az alapvető problémát nem oldjuk meg, a beteg panasza a kezelések dacára vissza fog térni, vagy éppen rászokik a fájdalomcsillapítókra. Az életmódot és lelki állapotot is figyelembe vevő programok hatékonynak bizonyultak olyan betegségek esetében, mint a sokízületi gyulladás; a gyomor- és bélrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a szív-érrendszeri betegségek, bizonyos nőgyógyászati betegségek, fájdalommal járó kórképek (fejfájások, mozgásszervi fájdalmak), sőt a sokféle testi tünettel járó, de nehezen diagnosztizálható, úgynevezett funkcionális betegségeknél is, mint például irritábilisbél-szindróma, krónikus alhasi fájdalom, stb.

Bár Magyarországon komoly tudományos alapjai vannak a testi betegségek komplex módon történő megközelítésének, a gyakorlatba ebből eddig kevés szivárgott át. Ezzel szemben Németországban, Ausztráliában, Izraelben vagy Norvégiában a komplex szemlélet már alapgyakorlat az állami ellátásban is.

Mára számos vizsgálat bebizonyította, hogy a testi betegségek komplex kezelése – ami szükség esetén magába foglalja az életmód megváltoztatását, a páciens együttműködésének erősítését, a stresszkezelést, a lelki állapot monitorozását és kezelését – a páciensek, a gyógyító team és az egészségügyi rendszer szintjén is pozitív következményekkel jár. Javul a kliensek életminősége, szenvedésük rövidül, csökken vagy megszűnik, tüneteik elmúlnak, jobbá válik az orvos-beteg kapcsolat. Bár látszólag több embert kell foglalkoztatni, a komplex kezelés már rövidtávon is megtérül az egészségügyi rendszer egészét tekintve, hosszabb távon pedig a költségek akár 20 százalékkal is csökkenhetnek.”

A Nyugat-Európában már bevált komplex megközelítésű gyógyászat itthon nem élvezi az OEP támogatását, ezért csak azoknak a pácienseknek hozzáférhető, akik ki tudják termelni saját kezelésük költségeit. Ebben is segítség a patikakártya: a saját befizetések után járó szja-visszatérítésnek köszönhetően a pénztártagoknak 20%-kal kevesebbet kell saját erőből előteremteni.

Dr. Spányik András egy évvel ezelőtt arról beszélt hírlevelünkben, hogy vajon egy ország lakosságának mentális egészsége a kormányzat, a munkáltató vagy a család felelőssége. És vajon a boldogságához mennyiben járulnak hozzá olyan tényezők, mint a jövőben való bizalom, az egészség, a jólét? Ha még nem olvasta a pszichoszomatikus szemléletű szakrendelő ügyvezető igazgatójának cikkét, kattintson ide. A megállapítások ma is érvényesek.

Közösen, sikeresebben

 

<< VISSZA