Patika Egészségpénztár
Hír
Egyre többet kell zsebből állni (2017.09.01)

Az egészségügyi kiadásokban jelentős teher hárul a magánszektorra. Magyarországon 2015-ben az egy főre eső egészségügyi költések harmadát a magánkiadások adták, a közkiadások súlya 66,7% volt – mutat rá egy idén júniusban publikált tanulmány. A Friedrich Ebert Stiftung és a Political Capital közös kutatás szerint tíz év alatt négy százalékponttal nőtt a háztartások saját hozzájárulása az egészségügyi kiadásokhoz. A KSH is úgy becsli, a hazai háztartások jövedelmük 5%-százalékát fordítják egészségügyre.

A kormányzati alrendszerek egy főre jutó egészségügyi kiadásai 2009-ben nem érték el a 2005-ös szint 90%-át sem és ezután sem történt érdemi bővülés. 2015-ben a KSH által vásárlóerő-paritáson számolt érték még mindig nem érte el a 2005-ös szintet. Ezzel Magyarország lényegesen elmarad a három visegrádi országban megfigyelhető 30-70 százalék közötti emelkedésektől. Európai összehasonlításban a magyar állam keveset, a lakosság viszont nagyon sokat költ egészségügyre: a GDP 4,8%-át teszik ki az egészségügyi közkiadások, a lakosság pedig az egészségügyi kiadások 30%-át, a járóbeteg-ellátásban az összköltség 43%-át fizeti ki – összegzi az idézett tanulmány.

A kormányzati kiadások mérlegében Magyarországon 10,4% (2014) az egészségügy súlya szemben a majdnem 14%-os uniós átlaggal. A mérlegen valószínűleg az egészségpénztárakba fizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítés adójának megemelése sem javít, hiszen összességében a költségvetés adóbevételtől esik el a cégek juttatási rendszerének átrendeződése miatt. 2016. első félévében a munkáltatók 14,733 milliárd forint tagdíj-hozzájárulást fizettek, aminek az adóterhe – a 34,50%-os kedvezményes cafeteria adóval számolva – 5,10 milliárd forint volt. Ehhez képest idén az első félévben mindössze 8,338 milliárdot utaltak a cégek dolgozóik egészségpénztári számlájára, aminek az adóterhe – 43,66%-os megemelt cafeteria adóval számolva – 3,64 milliárd forint. A költségvetés vesztesége 1,46 milliárd forint, miközben  az emberek is 43%-kal kevesebbet fordíthatnak az egészségükre és jóllétükre.

<< VISSZA