Patika Egészségpénztár
Hír
A számok mögött egyéni sorsok állnak (2017.11.01)
Tragikus a hazai egészségügy helyzete, nagyon nagyok a problémák – mutatott rá Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár, az ELTE Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitika doktori programjának a vezetője a Portfolio Private Health Forum 2017 konferencián tartott előadásában. A magyar népesség egészségi állapota pedig lényegesen rosszabb, mint ami a gazdaság fejlettsége alapján elvárható lenne.

Uniós összehasonlításban Magyarországon kiugróan magasabb a halálozás azokban a halálokokban, amelyekre jelentős hatást gyakorol az egészségügyi rendszer működése. A helyzetet jól szemlélteti például a férfiak 40 éves korban várható élettartalma: Magyarországon a rendszerváltás körül elindult egy felzárkózás, de ez 2000 környékén megtorpant és elkanyarodott az európai trendtől.

  • ! A V3-országokkal összehasonlítva is 2,2 évvel rövidebb ideig élnek a magyar férfiak, míg a különbség 1989-ben csak egy év volt.
  • ! Ma a magyar férfiak 40 éves korukban csupán 1,4 évvel hosszabb élettartamra számíthatnak, mint 50 évvel ezelőtt.

De nemcsak rosszabb az egészségi állapotunk a fejlett uniós országokhoz képest, hanem a társadalmi különbségek is lényegesen nagyobbak az országon belül: a legalacsonyabb iskolai végzettségű férfiak várható élettartama 11 évvel kevesebb, mint a legmagasabban képzetteké. A közvetlen kockázati tényezők között említette a kutató a táplálkozást, az egészségkárosító magatartási szokásokat, a rossz anyagi körülményeket és az egészségügyi rendszert.

Szintén beszédes mérőszám, hogy az adott gazdaság fejlettségi szintjéhez képest elvárható egészségi állapothoz képest jobb vagy rosszabb egy országban a lakosság egészségi állapota. A 40 éves korban várható élettartamot és a vásárlőerő paritáson számolt egy főre jutó GDP-t összevetve szembetűnő, hogy Magyarországon rosszabb az egészségi állapot, mint amit a gazdasági fejlettség lehetővé tenne. Ez pedig a GDP-n kívüli többi tényező – társadalmi tényezők, egészségügy – hatása.

Forrás: Portfolio

Az ország egészségügyi ellátásának minőségét a megelőzhető és kezelhető halálozási mutató tükrözi. Előbbi a jó minőségű prevenciós programok függvénye, utóbbit a kezelés minősége és hozzáférhetősége befolyásolja. Minél alacsonyabbak ezek a mutatók, annál jobb az egészségügyi ellátás minősége egy országban. A minden tényező által befolyásolt általános halálozási mutató 2013-ban nálunk másfélszerese volt az EU15-ök átlagának. De ha az egészségügyi rendszer által befolyásolt kezelhető halálozási rátát vizsgáljuk, a különbség 2,5-szeres, a megelőzhető halálozási rátát tekintve pedig több mint kétszeres, vagyis a hazai egészségügyi rendszer működésében vannak hatalmas problémák. Lényegesen rosszabb a magyarországi helyzet Csehországhoz és Lengyelországhoz képest is: a magyar férfiak kezelhető halálozási mutatója 50%-kal magasabb, mint Csehországban és Lengyelországban, a legjobb helyzetű országokhoz képest pedig több mint háromszor annyian halnak meg nálunk, ami az egészségügyi rendszer hiányosságaival magyarázható.

Hatalmasak a különbségek országon belül


Ez pedig pénzkérdés – mutatott rá előadásában Prof Dr. Orosz Éva, aki szerint tragikusan alacsony hazánkban az állami egészségügyi költés.

  • Az egy főre eső közkiadás a rendszerváltás után a 48%-a volt az EU15 átlagának, 2014-ben már csak 38%.
  • Mindeközben a hasonló szintről induló Csehországban elérték a 63%-ot, a szlovákok most már elérték az 50%-ot és le fognak minket hagyni a lengyelek is.

Pedig a magyar gazdaság megengedte volna, hogy többet költsünk – tette hozzá a kutató. A legtöbb uniós országban a válság éveiben is követte a GDP menetét az egészségügyi költés (normál esetben felette van), Magyarországon viszont lényegesen elmaradt. Ma Orosz Éva becslése szerint 1800 milliárd forint hiányzik a hazai egészségügyből. Ezt érzi a beteg és az orvos is. Nem véletlen, hogy a legutóbbi Eurobarometer-felmérések szerint az egészségügyi és szociális ellátás a legsúlyosabb probléma az országban a lakosság véleménye szerint.

<< VISSZA