Patika Egészségpénztár
Hír
Ezekre az önsegélyező támogatásokra jár több pénz (2020.01.01)
A legnépszerűbb önsegélyező szolgáltatásokra fizethető támogatást a minimálbér százalékában határozza meg a Pénztártörvény. A 2018-ban kötött kétéves bérmegállapodás értelmében idén újabb 8%-kal, 161 000 forintra nőtt a minimálbér Magyarországon.

2020-ban is nyolc-nyolc százalékkal emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum összege, így a minimálbér 161 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 210 600 forintra nőtt a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére. A minimálbér-emelésnek köszönhetően az önsegélyező szolgáltatások közül a lakáscélú jelzáloghitel-törlesztésre fordítható támogatás, a beiskolázási támogatás és a közüzemi díjak támogatásának összege emelkedett. Az egyes szolgáltatások igénybevételének feltételeiről ITT olvashat részletesen.

Elnevezés Támogatás mértéke Támogatás 2020-ban (Ft)
Lakáscélú jelzáloghitel törlesztés támogatása Legfeljebb a tárgyév első napján érvényes minimálbér 15%-ának megfelelő összeg/hó 24 150
Beiskolázási támogatás Legfeljebb a tárgyév első napján érvényes minimálbér összege/év 161 000
Közüzemi díjak finanszírozása Legfeljebb a tárgyév első napján érvényes minimálbér 15%-ának megfelelő összeg/hó 24 150

2019-ben a Patika-csoport szolgáltatási kiadásai csupán kismértékben bővültek, azonban az összes kiadáson belül az önsegélyező szolgáltatásokra eső hányad jelentősen megnőtt. A pénztártagok egyre nagyobb mértékben használják ki a gyerekszületéshez, gyerekneveléshez, lakáshitel-törlesztéshez, munkanélküliséghez, közüzemi számlák fizetéséhez kapcsolódó támogatásokat, amelyeket 2017 óta nyújtanak az egészségpénztárak. Míg az első évben az 1%-ot sem érte el ezeknek a szolgáltatásoknak a kihasználtsága, 2018-ban már közel 4%-kal, tavaly pedig közel 8%-kal részesedtek a teljes kiadási tortából. Ezzel összességében ez a 3. legnépszerűbb pénztári szolgáltatáscsoport a gyógyszer- és gyógyhatású készítményeket és az orvosi ellátást követően.

Míg a legnépszerűbb szolgáltatások toplistáján a sorrend évek óta változatlan, a Patika-csoport szolgáltatási kiadásainak alakulása mégis trendfordulót mutat: a tagok évről évre kevesebbet költenek gyógyszerre, a dobogó második fokán álló orvosi ellátásra és a bronzérmes önsegélyező támogatásokra eső kiadások viszont nőnek. Az utóbbi célra felhasznált megtakarítás 2018 és 2019 között megduplázódott.

Az okok között szerepel, hogy 2019-ben átalakult a cafeteriarendszer, és a munkáltató már nem tudta adókedvezményes juttatással támogatni a munkavállalói lakáshitel-törlesztését, sem a dolgozók gyerekeinek iskolába járását. Az egyes meghatározott juttatás adókategóriába sorolt egészségpénztárba fizetett célzott támogatással azonban mindkét célra 38,35%-os adózással biztosíthatott támogatást, amely lehetőséget nagyon sokan kihasználtak. Ettől függetlenül az egyéni pénztártagok közül is egyre többen felismerték, megéri pénztárból fizetni az ilyen célú kiadásokat, hiszen így a költések 20%-át az állam visszaadja adó-visszatérítésként.

Szintén az önsegélyező szolgáltatások kihasználtságát növeli, hogy ma már a pénztártagok jelentős része tisztában van a 180 napos egyenleg fogalmával és tudatosan gyűjt az önsegélyező kifizetésekre: az ebbe a kategóriába tartozó szolgáltatásokat kizárólag a pénztártag számláján 180 napja pihenő összegből fizetheti ki a pénztár. Az online egyenleglekérdezés menüpontba belépve külön sorban látható a 180 napja a számlán lévő összeg és a pénztártag teljes költhető egyenlege. Utóbbi valószínűleg magasabb összeg, hiszen ebbe tartozik az is, amelyet akár aznap, a honlapunkon bankkártyával fizettek be. A 180 napos egyenleg tehát része a költhető egyenlegnek, és nem azon felül értendő megtakarítás. Az önsegélyező szolgáltatásokra beérkező igényeket viszont csak ebből a keretből tudjuk teljesíteni.

Fotó: unsplash.com

 

<< VISSZA