Patika Egészségpénztár
Hír
Felturbózta az e-egészségügyi piacot a COVID-19 (2020.07.02.)

Az elemzők korábban azt várták, hogy a globális e-egészségügyi piac 2022-re 308 milliárdosra nőhet, melyen belül a távorvoslást 37 milliárd eurós üzleti területként határozták meg. Márciusban hazánkban is nagyot ugrott az online konzultációk száma, június elején pedig a kormányzat kihirdette, hogy törvényben fogják rögzíteni a távgyógyászat szabályait – írja a Prím Online.

Évek óta számtalan nemzetközi egészségügyi szakember érvel amellett, hogy a jövő orvoslását a betegek aktív szerepvállalására kell alapozni, a megfelelő technológiai fejlesztések mellett. Világszerte ugyanis több millió szakember hiányzik az egészségügyi ellátórendszerből, ezzel párhuzamosan az állampolgárok várható élettartama folyamatosan növekszik, és állandó emelkedést mutat a folyamatos orvosi ellenőrzésre szorulók száma is.

A Deloitte egy korábbi, az egészségügy digitális üzleti átalakulását elemző anyaga Európát határozta meg a legfejlettebb mobilorvoslási területként évi 62%-os üzleti növekedéssel. A Bain 2019. évi ázsiai-csendes-óceáni Egészségügyi Front Line felmérésében a betegek közel 50%-a mondta, hogy a következő öt évben már kizárólag digitális egészségügyi eszközöket fog használni. A kínai egészségügyi szolgáltatói platformon működő Ping An Good Doctor új felhasználóinak száma pedig 2020 januárjában közel 900%-kal nőtt 2019 decemberéhez képest. Ez még azelőtt volt, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azonosította a koronavírust. 

Márciusban Magyarországon is egyik napról a másikra az online térbe helyeződött az orvos-beteg találkozók jelentős része a vírus terjedésének megfékezése érdekében. A Világgazdasági Fórum is felhívta a figyelmet, hogy az egészségügyben paradigmaváltásra van szükség, a kormányoknak és az egészségügyi szereplőknek a világjárvány alatt szerzett tapasztalatok alapján újra kell gondolniuk az egészségügyi szolgáltatások jövőbeni modelljeit.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság is kiemelt területként kezeli a telemedicinát, és már hazánkban is elkészült az a törvényjavaslat, amivel a telemedicina eddig nem létező szabályozását kívánják rendezni. A benyújtott módosító szerint (T/10784. számú törvényjavaslat 85. paragrafusa) telemedicinának minősül az a tevékenység, „amely célja a beteg távollétében a beteg egészségi állapotának szakmai megítélése, a betegségek, illetve azok kockázatának felderítése, a konkrét betegség(ek) meghatározása, a beteg állapotának pontosabb megítéléséhez szükséges további vizsgálatok elrendelése, gyógykezelés elindítása, a kezelések eredményességének megállapítása (távkonzultáció), valamint a beteg állapotának követése és diagnózis felállítása távmonitoring eszközökkel és egyéb infokommunikációs technológiák révén hozzáférhető információk alapján.”

Közfinanszírozott ellátás keretében telemedicina szolgáltatásként nyújtható:

  • a betegirányítás, amely a szakorvosi távkonzultációt megalapozza,
  • a beteg tájékoztatására, beleegyezésére, valamint adatainak kezelésére vonatkozó nyilatkozatok fogadása,
  • az előszűrés távkonzultáció formájában, amelynek célja a személyes találkozáson alapuló ellátás szükségességének és az egészségi állapot súlyosságának megítélése.

Nem közfinanszírozott ellátás esetében ezeken túlmenően nyújtható:

  • az ellátást gyorsító előzetes kapcsolatfelvétel,
  • adatgyűjtés,
  • diagnózis, terápiás javaslat felállítása,
  • gyógyszer rendelése,
  • követő kontroll és utógondozás,
  • távkonzílium,
  • beutaló kiállítása,
  • pszichoterápia,
  • szoptatási tanácsadás,
  • védőnői gondozás,
  • telefonos vagy online tanácsadás.

A hazai magánegészségügyi szektorban is egyre szélesebb körben alkalmazzák a távkonzultációs és telemedicina eszközöket, az igazi áttörésre azonban szemléletváltásra van szükség. „Jelenleg a betegek nagy része szinte passzív résztvevői a saját gyógyulási folyamataiknak. Az egészségügyi kapacitások azonban végesek, így a jövő egészségügyében a betegeknek aktív szerepet kell vállalniuk a folyamatokban. A telemedicina erre az egyik legkézenfekvőbb megoldás, hiszen már most is rendelkezésre állnak olyan eszközök, amivel a betegek otthon is monitorozni tudják a saját állapotukat, ezeket az adatokat pedig személyes orvos-beteg találkozás nélkül is követni tudják a szakemberek. A digitalizáció az egészségtudatosság kialakításában is kiemelt jelentőségű, egy beteg, aki folyamatosan méri és elemzi egészségügyi állapotát sokkal egészségtudatosabbá válik. Emellett a prevenciós hatássem marad el, ami nemcsak az egészségügyet tehermentesíti, hanem javítja az elöregedő társadalom egészségben eltöltött idejének mennyiségét is” – idézi Babai Lászlót, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnökét, a Prima Medica EgészségCsoport alapító igazgatóját a Prím Online.

A szakember a COPD-s betegeket említi példaként, hogy miért érdemes a telemedicina szolgáltatásokat széles körben alkalmazni. Európai viszonylatban az egészségügyi ellátás költségét és a betegség miatt kieső termelés összegét évente csaknem 50 milliárd euróra becsülik, itthon körülbelül 20 milliárd forintba kerül az ellátórendszernek. Egy COPD-s betegnek ugyanis a diagnosztizálás utáni első időszakban évente több alkalommal kell találkoznia az orvosával, hogy ne következzen be állapotromlás, ezek egy része azonban távkonzultációval kiváltható lenne. A COPD esetében az orvos-beteg találkozók csökkenése már az e-recept bevezetésével elkezdődött, hiszen a napi rendszerességgel szedett gyógyszer receptjének felírásáért már nem kell rendelésre járnia a betegnek. A találkozók száma még tovább csökkenhet otthoni légzésfunkciós berendezések beszerzésével – az ilyen berendezések képesek az állapotról előre jelezni még azelőtt, hogy maguk a tünetek megjelennének. Ezzel az állapot romlását is ritkítani lehet. 

Forrás: Prím Online

Borítókép: pexels.com, depositphotos.com

<< VISSZA