Az egészségügyi kiadások szerkezete úgy oszlik meg, hogy körülbelül közel háromnegyedét az állami rendszereken keresztül vesszük igénybe, és nagyon-nagyon magas, 25%, amit közvetlenül mi fizetünk az orvosnak. Mindössze 3% ezen belül az a rész, amit egészségpénztáron, biztosítón vagy munkáltatón keresztül fizetünk, vagyis nem jól gazdálkodunk a pénzünkkel – mutatott rá Binder István a MNB felügyeleti szóvivője a műsorban. 

– Igazából szinte 25%-a a kiadásoknak, amely esetében nem igénylünk adó-visszatérítést, mint egy pénztárnál, nem veszünk igénybe intézményesített lehetőségeket., hanem zsebből fizetünk. Ez nagyon magas arány az európai uniós átlaggal és a visegrádi országokkal is összevetve – mutatott rá a szakértő. 

Évente közel 1000 milliárd forintról van szó, ahol nem használjuk ki a pénzügyi rendszerek előnyeit, azt, hogy jól szervezett szűréseken vegyünk részt, profi szakemberektől kapjunk segítséget.

Nyugat-Európában sokkal magasabb az intézményesített rendszereken keresztül – akár állami, akár a magánbiztosítókon, egészségpénztárakon keresztül – igénybe vett szolgáltatásoknak az aránya. Franciaországban vagy Luxemburgban például összesen 10%-nyit kell a lakosságnak a saját zsebéből közvetlenül kifizetni, az összes többit vagy az állam vagy intézményesített magán szolgáltatók finanszírozzák. Ez a kiszámíthatóság és a tervezhetőség szempontjából is fontos szempont.

– Hosszú távon megéri az egészségbe befektetni, mert ha beüt a baj, egy egészségpénztárnál, biztosítónál, foglalkoztatói rendszernél megsokszorozva áll ott a segítség – emelte ki Binder, aki szerint hiányzik a hosszú távú tudatosság és nem gondolunk a váratlan helyzetekre. Ő úgy látja, hogy hiába hoztak be a pénztárak rengeteg kényelmi szolgáltatást, a fiatalabb generáció kevésbé köteleződik el az egészségpénztár jellegű szolgáltatások felé.

Emiatt nagyon lassan nő a taglétszám és bár emelkednek a befizetések is, az ütem elmarad az inflációtól, de még a bruttó átlagkereset növekedésétől is. Az MNB szóvivője kiemelte: a pénztártagoknak érdemes lenne az egyéni befizetéseik mellett a munkáltatói cafeteriából is kiegészíteni az egészségpénztári megtakarításukat, hiszen az adókedvezmény a munkáltatói hozzájárulásra is jár. 

– Nem kell bődületes összegre gondolni, hiszen a befizetés után járó 20%-os adómegtakarítás kiegészíthető a 24 hónapos lekötésre és a prevenciós vizsgálatra érvényesíthető 10-10%-os adójóváírással. Ráadásul ez egy likvid megtakarítás, a befizetések gyorsan egészségcélú szolgáltatásokra, szűrésekre, gyógyászati segédeszközökre fordíthatók – tette hozzá a szakértő.

A teljes beszélgetés meghallgatható a Jazzy  oldalán.