2016. március
1. Csak március végéig érvényes patikás akció!

Hatalmas az érdeklődés a Patika Egészségpénztár februárban meghirdetett – a részletekért kattintson ide - cafetériás belépési akciója iránt. Aki még nem döntött, március 31-ig mérlegelheti a belépés mellett szóló érveket, ha szeretné kihasználni az 50%-os rendkívüli kedvezményt.

Azoknak is szeretnénk segíteni, akiket csak az tart vissza a belépéstől, hogy még nem döntötték el, miért érdemes a klasszikus patikakártyát választani.

A klasszikus patikakártya már 1999 óta bizonyítja létjogosultságát az egészségügyben. Mára a legnépszerűbb, legkönnyebben kezelhető patikakártyává fejlődött. A mögötte álló magasan képzett szolgáltatói háttér, a széleskörű elfogadóhálózat és a költséghatékony működés csak néhány érv a már havi 2 300 forintos feltöltéssel működő egészségkártya mellett.

  Az akció
vége
A belépési díj nagysága Megtakarítás
Patikapénztár 2016. március 31. új belépőknek 2 000 Ft a 4 000 Ft helyett új belépő pénztártagonként 2 000 forint
Miért az egészségpénztár?
Miért a Patikapénztár?


Az akció részleteiről itt olvashat!

2. Márciusban még nem késő feltölteni a patikakártyás céges hozzájárulást

Azoknak a munkáltatóknak és munkavállalóknak is kedvez a törvény, akik lassabban, megfontoltabban döntenek a béren kívüli juttatási keretük felosztásáról. A céges - munkáltatói – egészségpénztári hozzájárulás ugyanis utólagosan, három hónapra visszamenőleg is utalható, vagyis az is ki tudja használni az évi 200 000 forintos keretet, aki csak márciusban dönt úgy, hogy biztosítja munkavállalója számára ezt a cafeteriajuttatást.
Tekintse meg a vonatkozó jogszabályt!

A munkáltatói tagdíjhozzájárulásra vonatkozó feltételekben nincs változás idén, ugyanakkor a minimálbéremelkedésnek és a kedvezményes cafeteriaadókulcs 1%-os csökkenésének köszönhetően havonta magasabb összeggel tudják a cégek támogatni dolgozóik egészségcélú megtakarításait.

2016-ban havonta 33 300 forintot – a minimálbér 30%-át – tud a munkáltató 34,51%-os adóteher mellett biztosítani egészségpénztári tagdíjkiegészítésként.

A 200 ezres cafeteriaplafon ugyanakkor határt szab a kedvezményes adózással adható juttatási összegnek: legfeljebb 6 hónapra tudja a munkáltató a maximális összeget biztosítani ezen az áron. Mit tehet az a cég, amelyik éves szinten ennél többel szeretné támogatni a munkatársa egészségpénztári megtakarítását? Két megoldás közül választhat:

  • a 200 000 forint feletti befizetés után normál – 49,98%-os adót fizet attól a hónaptól, amikor átlépi az összeghatárt – vigyázat! az összeghatárt figyelembe kell vennünk akkor is, ha visszamenőleg utalunk –, vagy
  • egyéni számlán jóváírt adományként növeli munkavállalója megtakarítását.
Hogyan működik a patikás céges hozzájárulás és az adomány?


Bár magasabb adókulcs vonatkozik a 200 000 forint feletti munkáltatói tagdíjkiegészítésre, a cégek számára még így is kedvezőbb a juttatás költsége a bért terhelő járulékokhoz képest. Vegyünk egy 30 000 forintos nettó juttatási keretet, ami bérként 57 970 forintjába kerül a cégnek. Adómentes juttatásként – például adományként, bár ebben az esetben a kedvezményezettnek, ahogy már említettük a Hogyan működik a patikás céges hozzájárulás és az adomány? címszó alatt, SZJA-fizetési kötelezettsége keletkezik – 30 000 forintjába, kedvezményes adózású cafeteria juttatásként 40 353, míg normál adózású béren kívüli juttatásként 44 994 forint a munkavállaló költsége.

A fenti példából jól látszik, a normál adózású elemek is olcsóbban adhatók, mint a bér.

30 ezer Ft nettó kifizetés ára 2016-ban

patikapénztáras adományként 30 000 Ft
patikapénztáras munkáltatói hozzájárulásként (200 E Ft-ig) 40 353 Ft
patikapénztáras munkáltatói hozzájárulásként (200 E Ft felett) 44 994 Ft
bérként 57 970 Ft


3. Kevesebb pluszforrás érkezett a magyar egészségügybe

Úgy tűnik, a 200 ezer forintos cafeteriaplafon tavalyi bevezetése erősen meglátszik az egészségpénztári szektor 2015-ös teljesítményén. Míg tavaly ilyenkor boldogan számoltunk be arról, hogy az ágazat újból növekedésnek indult, és átlépte az 500 milliárdos álomhatárt, idén kisebb lelkesedéssel fogadtuk a Magyar Nemzeti Bank február végén publikált szektorjelentését.

Csökken az egészségpénztári szektor (2010-2015)


A csökkenő munkáltatói befizetéseket nem tudta ellensúlyozni a tagság növekvő egyéni aktivitása sem, így összességében kevesebb pénz került az egészségkasszákba. Ezzel nemcsak a dolgozók veszítettek, hanem a nemzetgazdaság egésze. Az egészségpénztári befizetések ugyanis maradéktalanul megjelennek a magyar egészségügyben plusz forrásként, ráadásul fehérítik a gazdaságot lévén szó átlátható bankszámlapénzről. Az önkéntes egészségpénztári megtakarítások a hálapénzgazdaság, valamint a lakásrendelőkben virágzó szürkegazdaság visszaszorításában is jelentős szerepet játszanak.

Úgy tűnik, hiába alkalmazkodott a szektor a gazdasági válsághoz, ahhoz, hogy igazi lendületet kapjon, szükség lett volna újabb ösztönzőkre. Jelen pillanatban azonban csökkent az összesített tagdíjbevétel, és ezzel együtt csökkentek a korábban stagnáló szolgáltatási kiadások is.

Az egészségpénztári szektor 12 milliárd forint cafeteriaadót hozott a költségvetésnek, ugyanakkor ezek a forintok akár az egészségügyet is gazdagíthatták volna. A forrást tehát az állam egyértelműen az egészségügyből vonta ki, arra azonban nincs rálátásunk, hogy mit finanszírozott belőle. Mindenesetre az egészségügyre fordított költségvetési forintok GDP-arányosan csökkennek 2014 óta: 2014-ben 4,2%, 2015-ben 4,1%, 2016-ban 3,9% (forrás: Policy Agenda/hvg). A hvg egy korábban megjelent cikke szerint 2013-hoz viszonyítva a 2016-os költségvetésben az egészségügy, az oktatás területén szinte minden dimenzió szerint kisebb arányban állnak rendelkezésre pénzek.

A sok kedvezőtlen trend mellett azonban jó hír, hogy a lakosság egyre növekvő hányada látja be, hogy a biztonságos élet feltétele az öngondoskodás. 2015-ben – hosszú évek óta először – megállt a taglétszám csökkenése, sőt dinamikusan bővült a belépés mellett döntők száma és az egyéni befizetések volumene is növekvő pályára állt.

Változás az egészségpénztári szektorban 2015/2014 (adatok millió forintban)

  2014. év szektor 2015. év szektor Változás (2015/2014)
BEVÉTEL      
Összes bevétel 52 978 49 550 -6,47%
Tagdíj 13 154 15 596 18,56%
Munkáltatói hozzájárulás 36 953 31 171 -15,65%
Egyéb befizetés 1 990 1 685 -15,33%
Támogatás,adomány 881 1 098 24,63%
VAGYON      
Fedezeti Tartalék 55 459 53 687 -3,20%
Működési Tartalék 4 217 4 293 1,80%
Likviditási Tartalék 535 558 4,30%
TAGSÁG      
Aktív tagviszony száma 1 021 526 1 045 964 2,39%
új tagok száma 61 754 84 438 36,73%
Megszűnt tagság db. 74 264 60 400 -18,67%
IGÉNYBEVETT SZOLGÁLTATÁSOK      
Összesen Összes ráfordítás 54 787 52 340 -4,47%

4. Változtatni kell a magyar cafeteriarendszeren

Magyarországnak biztosan meg kell változtatnia a a SZÉP-kártya rendszer és az Erzsébet utalvány egyes elemeire vonatkozó jogszabályokat, miután az Európai Bíróság kimondta, azok nem egyeztethetők össze az uniós joggal. Az Unió sajtóközleményében az áll: a SZÉP-kártya és Erzsébet-utalvány kibocsátási feltételeit a bizottság túlságosan megszorítónak tartja, azok sértik a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. Az ítélet a Patika-csoporthoz tartozó Multi-Pay® Cafeteria ételfogyasztás zsebét, valamint a SZÉP-kártya szolgáltatását is érintheti.

Lukács Marianna, a Patika-csoport igazgatója az énpénzem.hu-nak azt nyilatkozta: „az előkészületet megkezdtük, a piacra lépésre vonatkozó végleges döntést azonban kizárólag az új, a jelenlegi helyzethez igazított magyar jogszabályok ismeretében tudjuk meghozni.” A brüsszeli döntés ugyanis nem jelenti a jelenlegi cafeteriarendszer automatikus változását, sem azt, hogy abba újból bekerülhetnének a korábban étkezési juttatást kínáló megoldások – a Multi-Pay® vagy a francia utalványok – azonos feltételekkel, mint az Erzsébet-utalvány.

A multipayes kártyaelfogadó partnereknél a kártya ételfogyasztás zseb funkciója azonban jelenleg is aktív, hatályban vannak az erről szóló szerződések is. „Ha a jogszabályok úgy alakulnak, a Multi-Pay® zseb készen áll arra, hogy a munkáltatók feltöltsék, a munkavállalók pedig a korábban megszokott módon költsék el a juttatást” – tette hozzá Lukács Marianna.

5 pontban is aggályosak a magyar cafeteriaelemek

5. Ápolók orvosi köpenyben?

Már készül azoknak az egészségügyi feladatoknak a listája, amelyeket a jövőben orvos helyett egyetemi végzettségű ápolók is önállóan elvégezhetnek – hivatkozott a Népszabadság Betlehem József, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának dékánjának egy konferencián tett bejelentésére. A dékán szerint Magyarország ezzel az ausztrál és brit gyakorlatot honosítja, és akár három év múlva startolhat az új rendszer.

Az ápolók egyetemi mesterképzésen szerzik meg azt a szaktudást, amellyel egyes, most még orvosi végzettséghez kötött feladatokat biztonsággal elvégezhetnek. Ez a gyakorlatban másfél éves egyetemi képzést jelent a főiskolai diploma megszerzése után.

Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára a lapnak úgy reagált: az újonnan megalakuló szakmai kollégiumoktól vár az ápolói kompetencia rendezéséről mihamarabb javaslatot.

6. Egészségügyi Hírkomment: Válaszra várunk

Ebben a hónapban Dr. Kökény Mihályt PhD. egyetemi oktatót, korábbi egészségügyi minisztert kérdeztük az 5. pontban megjelent hír kapcsán arról, hogy szerinte van-e létjogosultsága az ápolói kompetencia kiterjesztésének, és az választ ad-e a hazai egészségügy problémáira.

Válaszra várunk

Az ápolói kompetencia kiterjesztése régóta érlelődő és indokolt lépés. Akkor is az lenne, ha a magyar egészségügy nem napjainkban élné története legsúlyosabb válságát és amolyan "békebeli", bár nem optimális körülmények uralkodnának kórházainkban és rendelőinkben. Azt azért nem árt tudnunk, hogy a legtöbb kórházban eseti felhatalmazással, de a nővér ma is önállóan köti be az infúziót, dönt fájdalomcsillapításról, a háziorvos megbízásából vérnyomást, vércukorszintet is ellenőriz, sőt bizonyos határokon belül terápiát is módosít egyes praxisokban. Az persze jó kérdés, hogy ehhez külön egyetemi mesterképzésen kell-e diplomát szerezni; bizonyára egy rövidebb gyakorlati felkészítés is elegendő lenne, ami még az alapképzésbe is beleférhet. De idehaza az intézményi érdek mozgatja a dolgokat (mondom némi rosszhiszeműséggel), hiszen az egyetem ezzel új szak akkreditációjára pályázhat, s talán még egy kis normatíva is csurran-cseppen...

A nagyobbik baj azonban, hogy ez a megbecsülés ápolóinkat nem fogja visszatartani a külföldre vándorlástól. Lehet és kell is nagyobb puvoárt adni a nővéreknek, de amíg a kormányzati propagandában óriási béremelésnek hirdetett pótlékkiegészítések ellenére a 20 éves gyakorlattal rendelkező több műszakos ápoló sem kap többet havi nettó 400 eurónak megfelelő forintnál, amíg a Lajtán túl kiszámíthatóbb, kellemesebb munkakörülmények között ennek legalább négyszeresét utalják számlájára, a pályaelhagyást nem lehet megállítani. Az idősödő társadalom pedig egyre gyakrabban teszi fel azt a kérdést: ki fog itt gyógyítani, ki fog itt ápolni? Ma még a felelősöknek nincs válaszuk és Shakespeare-rel szólva: "a többi néma csend".

Dr. Kökény Mihály PhD. egyetemi oktató, korábbi egészségügyi miniszter

A korábbi hónapokban megjelent Egészségügyi Hírkommenteket itt olvashatja.

7. Márciusban érkezik a cafeteria tervezési segédlet, a munkáltatói kontrolling

Ahogyan azt már munkáltatóink megszokták, minden év márciusában kiküldjük a patikás munkáltatói kontrollingot, amellyel gyerekjáték a juttatási csomagok optimalizálása. Cégre szabottan megmutatjuk, hogy az előző évben mekkora összeg érkezett a patikakártyára és azt a dolgozók hogyan használták fel. A kimutatás havi bontásban készül, tartalmazza a munkáltatói hozzájárulást és a dolgozók által a pénztárba teljesített befizetéseket, a főkártyák, társkártyák számának alakulását és a dolgozók által igénybevett szolgáltatások listáját is.

A patikás kontrollingjelentés stratégiák elkészítéséhez, vagy beadványok indoklásához is kiváló. A dokumentum letölthető és elektronikusan szerkeszthető annak érdekében, hogy még több információt nyerjünk ki a számokból. Arra is van mód, hogy a munkáltató ellenőrizze a Patikapénztár számára indított utalásai beérkezésének dátumát, összegét és a lekönyvelés jogcímét amennyiben a patikás céges online ügyintézési felületünkön regisztrál valaki, vagy már regisztrált felhasználónk. Az adatok tetszőleges időszakra, legfeljebb két évre visszamenőleg érhetők el.

8. Ne feledje! Március 31-ig kell beküldeni a készpénzfizetési számlákat

Bár ma már a legtöbb patikás szolgáltatónál lehet patikakártyával fizetni, azért akad olyan helyzet, amikor készpénzfizetési számlával veszünk igénybe egészségpénztári szolgáltatást. Ezeket az összegeket akkor tudjuk Önnek visszautalni, ha megküldi a pénztárnak az erről szóló számlákat adott évben, illetve következő év március 31-ig.

A számla eredeti példányát várjuk a Patika Egészségpénztár címére (1022 Budapest, Bimbó út 18.). Kérjük, a számla vevő rovatában szerepeljen a Patika Egészségpénztár neve és címe, valamint az Ön neve, és patikakártya száma. A számlát egy kísérőlevéllel kell beküldeni, amelyben kérjük, adja meg nevét, 16 jegyű patikakártya számát és azt a bankszámlaszámot, ahova a visszautalást kéri. A kísérőlevelet itt töltheti le.

Mielőtt a számlákat postára adná, kérjük, ellenőrizze patikás egyenlegét online felületünkön. Ehhez elegendő megadnia a kártyaszámát és születési évét. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a teljes összeget csak abban az esetben tudjuk visszautalni tagjainknak, ha a kártyaegyenlegük fedezi a készpénzfizetési számlán szereplő összeget.
Ez a multipayes lépés közelebb visz a készpénzmentes világhoz

9. A magyar betegek is inkább külföldön gyógyulnának

Évente kétezer egészségügyi dolgozó, köztük közel ezer orvos hagyja el Magyarországot, és fogadtatja el a diplomáját vagy képesítését külföldön. Az elvándorlás miatt hazánkban arányaiban kevesebb idő jut a betegfelvételre és a diagnózis felállítására, mint Nyugat-Európában.

Pedig az orvosképzés tekintetében a világ vezető országai közé tartozunk – írja a ritmus.hu cikkében. Hazánkban minden százezer lakosra jut 15 diplomát szerző doktor, míg ez a szám például Svédországban épphogy eléri a 10 főt az OECD Health at a Glance 2015 című kutatása szerint. Ugyanebből a felmérésből azonban az is kiderül, hogy a praktizáló orvosok tekintetében már lényegesen rosszabb helyzetben vagyunk: míg Svédországban 4, hazánkban csupán 3 orvos jut ezer lakosra, így a magyar doktoroknak közel másfélszer több pácienst kell ellátniuk, mint nyugati kollégáiknak – hívja fel a figyelmet a CIG Pannónia a cikkben.

Az ellentmondást a magyar orvosok és egészségügyi dolgozók kivándorlása magyarázza, ami 2010 és 2014 között összességében 10000 egészségügyi dolgozót, köztük 5000 orvost érintett – ennyien mentek külföldre dolgozni. A problémát Dr. Kökény Mihály PhD. egyetemi oktató, volt egészségügyi miniszter szerint az ápolónők továbbképzése, és a rájuk bízott feladatok bővülése sem fogja megoldani. Az erről szóló írásunkat itt olvashatja.

10. Több mint a válaszadók fele támogatná a kötelező magánbiztosítás bevezetését

Februárban azt kérdeztük Önöktől, hogy támogatnák-e a kötelező magánbiztosítás bevezetését. A válaszok alapján úgy tűnik, egyre többen elfogadják, hogy az egészségügyi ellátáshoz pénz kell, és jelen pillanatban az állam a beérkező összegekből nem tud minőségi ellátást garantálni, sem az orvoselvándorlási hullámot megfékezni. Hírlevelünk 9. pontjában a ritmus.hu cikkét idézve mutattuk meg, hogy a szakmában dolgozók külföldre költözése például milyen komoly gond.

A patikás tagok jelentős többsége elfogadja azt az állítást, hogy az egészségügyi ellátás rendbetétele a megtakarítások becsatornázása nélkül nem fog menni. A februári Egészségügyi Hírkommentben (Pénzt vagy életet?) Bokros Lajos kifejtette, az egészségügyi ellátás minősége kizárólag a társadalombiztosítás mellett működő kötelező magánbiztosítás által kikényszerített szolgáltatói verseny esetén javulhat. Válaszadóink közel 40%-a mindenképp támogatná a kötelező magánbiztosítás bevezetését, míg közel 20% kizárólag akkor, ha ezzel kiválthatná az állami társadalombiztosítási díjat. Több mint 30% viszont a leszakadókat féltené egy magánbiztosítási konstrukcióban, mondván lesz, aki így nem jut ellátáshoz. Egyre kisebb viszont azoknak az aránya, akik elvárnák, hogy az egészségügy – és az oktatás is – ingyenes legyen Magyarországon.

A felmérés eredménye:

a) Igen, hiszen most is fizetek, amikor valamilyen egészségügyi ellátásra van szükségem vagy a megalázó borítékos módon, vagy a lakásrendelőkben az orvos zsebébe. Ehelyett sokkal tisztább lenne, ha a biztosító rendezné a számlát a biztosításom terhére. Éppúgy, mint amikor önhibámon kívül megsérül az autóm. 38,7%
b) Attól függ, milyen konstrukció születne. Kizárólag akkor támogatnám, ha nem kell az állami társadalombiztosítási díjat is fizetni. 19,3%
c) Nem, mert én nem fogom a biztosító zsebét tömni. 0%
d) Nem, mert félő, hogy lesz, aki nem tudja fizetni a biztosítást és ezért nem jut ellátáshoz. 32,2%
e) Nem, mert Magyarországon ingyenes az egészségügyi ellátás, ahogy az oktatás is. 9,6%


Köszönjük, hogy véleményével segítette felmérésünket!
11. Ön szerint javítható a hazai egészségügyi ellátás színvonala az ápolónők továbbképzésével?

Hírlevelünkben a ritmus.hu cikke alapján az orvoselvándorlás problémájáról írtunk, míg egy másik pontunkban Ápolók orvosi köpenyben? címmel egy lehetséges megoldást mutattunk. A Népszabadságban megjelent írás szerint Ausztráliában és az Egyesült Királyságban az ápolók például önállóan gondozhatnak krónikus betegeket, köztük magas vérnyomás, cukorbetegség vagy akár az idősödéssel együtt járó egészségváltozás miatt ellátásra szorulókat. Felmerült az említett országokban fél évszázada működő gyakorlat hazai implementációja, amiről Dr. Kökény Mihály azt gondolja: „az ápolói kompetencia kiterjesztése régóta érlelődő és indokolt lépés.” Ugyanakkor a volt egészségügyi miniszter szerint „a megbecsülés ápolóinkat nem fogja visszatartani a külföldre vándorlástól.” (Dr. Kökény Mihály véleményét itt olvashatja)

Ön szerint javítható a hazai egészségügyi ellátás színvonala az ápolónők továbbképzésével?

a) Igen, mert ha nem minden az orvos feladata, jobban tud koncentrálni a valódi gyógyításra, és a beteg magasabb színvonalú ellátásra számíthat.
b) Alapvetően jónak tartom az ápolónők kompetenciájának növelését, de a hazai egészségügy kilátástalan helyzetén ez az intézkedés önmagában nem segít.
c) Nem, mert ez csak egy látszatintézkedés, hogy úgy tűnjön történik valami. De sem az alacsony bérek, sem a rosszul felszerelt kórházak jelentette kihívásra nem ad megnyugtató választ.

Szavazzon Ön is a www.patikapenztar.hu internetes portálon.

Köszönjük, hogy véleményével segíti felmérésünket!

12. Egészség? Tudatosan! Az SZJA-jóváírásból is egészségforintok lesznek

Az idei év a Patikánál és az Új Pillérnél az egészségtudatásságról szól, remélve azt, hogy az öngondoskodás – mint az egész család egészségéről való tudatos gondoskodás – a mindennapok rutinjává válik. A tavalyi számok – új belépők növekedése és a kilépők számának csökkenése – azt mutatják, hogy az erőfeszítéseink nem hiábavalók. (Az egészségpénztári szektor 2015-ös teljesítményéről hírlevelünk 3. pontjában olvashat részletesen.

Az év első negyedéve rendszerint az SZJA-bevallás elkészítéséről és az adójóváírások kiszámolásáról szól. Minél előbb kész a bevallás, annál hamarabb kerülhet az egészségszámlára a legfeljebb 150 000 forint, amelyet levonás nélkül fordíthat saját és családja jóllétére. A hibátlanul kitöltött nyomtatvány beérkeztetését követően a NAV 30 napon belül köteles a pénztártagnak járó adókedvezményt visszafizetni.

A Patika számtalan módon járul hozzá, hogy tagjai minél könnyebben és gyorsabban hozzájussanak az őket megillető adójóváíráshoz:

  1. A patikás adóigazolás ingyen letölthető a weboldalunkról

Amennyiben bármilyen okból nem kapta meg a postán küldött adóigazolást, lépjen be a Patika Online ügyintézésébe, ahol az adóigazolások, ahogy azt tagjaink már megszokhatták, letölthetőek pdf formátumban. Az online ügyintézésben elérhető igazolás a NAV számára hivatalos dokumentumnak elfogadott adóigazolás.

  1. Segítünk az SZJA-bevallás helyes kitöltésében. Kövesse az alábbi 3 lépést!

    1. Nyissa meg az alábbi dokumentumot (segédlet), ahol az SZJA-bevallás soraihoz igazítva vezetjük a tollát (vagy az egerét), hogy a patikás adóigazolásban szereplő 8 sor adatát az SZJA-bevallásban a megfelelő helyekre írja be.
    2. Figyelmesen írja be a saját SZJA-bevallásába a patikás adatokat! Minden adat egyformán lényeges, de a 137. sor – ahol arról nyilatkozik, melyik kasszába kéri a visszajáró SZJA-t – különösen fontos. Csak olyan pénztárba kérheti vissza az SZJA-t, ahol 2015. december 31-én rendelkezett érvényes tagsági jogviszonnyal valamint adókedvezményre jogosító befizetéssel.
      Az Önnek járó SZJA-támogatást bármilyen típusú önkéntes kasszába kérheti, ahogyan a befizetéseket is teljesítheti egyszerre több típusú pénztárba is. Az azonnal költhető egészségpénztári megtakarítással szemben a nyugdíjpénztári számlán felhalmozott pénz a nyugdíjkorhatár eléréséig holttőke. Néhány kivételtől eltekintve – rokkantság esetén a teljes összeg, illetve 10 év után a hozam felvehető adómentesen – a nyugdíjszámla feltörése nagyon sokba kerül. Arra azonban nincs mód, hogy az adójóváírás összegét megosszuk a kasszák között. Az adóhivatal egy jogcímen járó adókedvezményt csak egy helyre tud elutalni.

      A Patika-csoporthoz tartozó pénztárak adószáma:
      • a Patikapénztár adószáma: 18238949-1-41
      • az Új Pillér adószáma: 18189072-1-41
      • a Tradíció Nyugdíjpénztár adószáma: 18190728-1-41
      • a Tempo Nyugdíjpénztár adószáma: 18455515-1-41
    3. Ha az összes szükséges adat szerepel a bevallásában, végezze el a szükséges számításokat, majd postázza az iratokat – a magánszemélyek szja-bevallásást és az adónyilatkozatot.


Magánszemélyeknek május 20-ig kell elkészíteniük és postára adniuk a bevallásukat.

2016: Egészség? Tudatosan!