2016. május
1. Alkalmazkodásból jelesre vizsgáztak a cafeteriarendszer szereplői

Bármelyik pillanatban megjelenhet a 2017-es cafeteriarendszerre vonatkozó új szabályozás. Hírlevelünk lezárásának időpontjában egy-két kiszivárgott híren kívül semmi biztosat nem lehetett tudni, mindössze annyit: így vagy úgy jövőre új időszámítás jön a cafeteriában miután Orbán Viktor március 10-én nyilvánvalóvá tette: legjobb lenne azt készpénzesíteni, mivel „ha már az EU döntése miatt úgysem lehet fenntartani a cafeteriarendszert, akkor a legegyszerűbb lenne, ha odaadnánk pénzben”.

A piac szereplői az elmúlt években tulajdonképpen már hozzászokhattak, itt semmi nincs kőbe vésve, szolgáltatóknak, munkáltatóknak és munkavállalóknak egyaránt évről évre új szabályokhoz kell alkalmazkodniuk. 2012-ben változott például az egyes elemekre vonatkozó adószabály, amelynek köszönhetően a munkáltató által adómenetesen adható juttatás lett a csoportos betegségbiztosítás, de például kikerült az egészségpénztári kártyáról adómenetesen finanszírozható szolgáltatások közül a prevenció és a wellness. 2013 januárjától vezették be az Erzsébet-utalványt és a SZÉP-kártyát, 2015-ben a kétszázezres cafeteriaplafont. Az intézkedésnek számos maradandó hatása lett. A korábban a cafeteriapicon jelentős részesedést képviselő utalványos cégek kiszorultak, az egészségpénztári szektor növekedése – amely épphogy megindult a válság után – megtorpant, a munkavállalók a kedvezményes adóval adható keretbe igyekeztek a mindennapi megélhetésükhöz legszükségesebb elemeket belezsúfolni.

Néhány hónapja az unió kötelezettségszegési eljárásban elmarasztalta Magyarországot a vállalkozások letelepedési szabadságának megsértése miatt (erről márciusi hírlevelünkben számoltunk be ).

Társadalmi vita
Számtalan médiában úgy jelent meg a hír, hogy az Európai Unió döntése az, hogy a magyar cafeteriarendszer jogsértő. A közhiedelembe is ez a vélekedés lett általános. Egy friss felmérésben megkérdezett SZÉP-kártya használók például kétharmada úgy nyilatkozott: nem ért egyet az Európai Unió Bíróságának határozatával. Csakhogy az eu-s döntéshozók nem a magyar béren kívüli juttatási rendszert kritizálták, nem azt, hogy a munkáltatóknak felelős és tudatos piaci szereplőként lehetőségük van támogatni munkavállalóikat, hanem azt, hogy a magyar kormány korlátozta a piaci szereplők versenyét. Azaz monopolhelyzetet teremtett mind az Erzsébet-utalvány, mind a SZÉP-kártya esetében.

2013 előtt ugyanis a munkáltató számtalan szolgáltató révén biztosíthatott étkezési hozzájárulást, az Erzsébet-utalvány bevezetését követően azonban kizárólag a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) által kibocsátott utalvánnyal. A SZÉP-kártyát pedig 5 pontban kifogásolta a bizottság a keretfeltételek miatt, amelyek kizárták a magyarországi székhellyel nem rendelkező, más tagállamokban letelepedett szolgáltatókat a versenyből. Az Európai Bíróság ítélete azonban kizárólag a SZÉP-kártya rendszerére és az Erzsébet-utalvány egyes elemeire vonatkozik, nem a hazai cafeteriarendszerre!

Szakértők több szempontból is aggályosnak tartják a juttatási rendszer készpénzesítését, ahogyan arról már korábbi hírlevelünkben többször is beszámoltunk.

Itt olvashatja dr. Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanárának, a Patikapénztár Ellenőrző Bizottságának elnökének véleményét a cafeteria helyetti bérnövekedés ígéretéről.
További adózási és foglalkoztatáspolitikai szakmai álláspontokat itt olvashat.

A legnagyobb kérdés, hogy a készpénzben kapott juttatást vajon mire fordítják majd az emberek. Az egészségpénztárak tagdíjfizetési statisztikái alapján úgy tűnik, sokan már akkor sem folytatják az egészségforintok gyűjtését, ha munkahelyet váltanak, vagy más okból szűnik meg a munkáltatói tagdíjbefizetés. A hazai belföldi turizmust fellendítő SZÉP-kártya forintosításának következményeit is lehet sejteni: a szallas.hu felmérése szerint a jelenleg SZÉP-kártyát használók fele már most tudja, hogy így nem költene utazásra. Csupán 17% gondolja úgy, hogy továbbra is teljes egészében üdülésre, kikapcsolódásra fordítaná ezt a pénzt. A kártyatulajdonosok 40%-a inkább mindennapi étkezésre költene még többet a „felszabaduló” pénzösszegből, 22% pedig ruhákat venne belőle.

Vagyis a bimbózó egészségtudatosságot, öngondoskodási hajlandóságot erősen megviselheti, ha a kormány a fürdővízzel együtt kiönti a gyereket is.

Az államnak is megéri a cafeteria
2. Konferencia a 2017-es cafeteriáról

Az Objektív Kutató Intézet Adózás és foglalkoztatáspolitika címmel szervez konferenciát, ahol a neves előadók tudományos igényességgel járják körül a cafeteria gyakorlati kérdéseit adópolitikai és foglalkoztatáspolitikai szempontból. Az egész délelőtt tartó programból a legnagyobb érdeklődésre a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselőjének előadása számíthat, amelyben ismerteti az NGM cafeteria átalakítására vonatkozó terveit. Információink szerint a minisztérium – a miniszterelnök bejelentésének megfelelően – a hetekben dolgozza ki a magyar cafeteria rendszer új szabályozását.

Dr. Trautmann László, az Objektív Kutató Intézet kutatási igazgatója szerint a juttatási rendszer átalakításakor figyelembe kell venni azt, hogy az emberiség kultúrája is összefoglalható abban, hogy az ember intézményeket teremt, amelyek védik az értékeket, biztosítják az erények érvényesülését. Az egészség például ilyen érték, és az egészségpénztárak ezt az értéket védik, az államnak pedig feladatai közé tartozik, hogy ezeket az intézményeket védje, fiskális és más eszközökkel segítse ezeknek az intézményeknek a működését. A cafeteria állami szempontból tehát nemcsak adóztatási, költségvetési probléma, hanem az értékrend védelmének kérdése is. A Budapesti Corvinus Egyetem mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanárával készült interjúnkat teljes terjedelmében itt olvashatja.

A konferencia időpontja: 2016. május 12. csütörtök (9-13 óra között)
Helyszíne: Budapesti Corvinus Egyetem (1093 Budapest, Fővám tér 8.) E épület, földszint, III. előadó (díszterem)

A két szekció közötti kávészünetben egy valódi cafeteria várja a hallgatóságot az előtérben, ahol számos kávékülönlegességgel kényeztetik őket a szervezők. Ami pedig az ebédet illeti, a legújabb konferenciatrendhez illeszkedve étkezés helyett az étkezésre fordítandó pénzt egyetemi kutatási célokra ajánlják fel. Amennyiben érdekli a konferencia, legkésőbb 2016. május 9-ig jelezze részvételi szándékát írásban (iroda@objektivkutato.hu) vagy munkaidőben 8 és 16 óra között telefonon (06-1-210-9770).

A konferencia tervezett programja
3. Miért adná az államnak azt, ami az Öné?!

Ne feledje, közeleg május 20., amikor a magánszemélyeknek legkésőbb postára kell adniuk adóbevallásukat! Különösen jó hír, hogy idén rekordösszegű SZJA-visszatérítésre számíthatnak a patikás tagok a klasszikus patikakártyára tavaly érkezett egyéni befizetéseik alapján.

Ahogy azt a kártyaforgalmi adatok alapján már jeleztük, 2015-ben az egyéni tagok összesen több mint egymilliárd forintot helyeztek el a Patikapénztárnál vezetett számlájukon, amely után közel 253 millió forint SZJA-visszatérítésre számíthatnak. Ez még annál is magasabb összeg, mint amennyit a Patika-csoport mindkét pénztárának tagjai együttesen igényelhettek vissza 2015-ben!

Bár a szolgáltatók és a sajtó is rendszeresen felhívja az érintettek figyelmét a befizetéseik, 24 hónapos lekötésük, prevenciós szolgáltatások és a munkáltatói adományok után járó adókedvezményre, évről évre ragadnak bent pénzek a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál (NAV). Szerencsére a Patikapénztár tagjaira nem jellemző, hogy nem élnek a lehetőséggel. Olyannyira nem, hogy április végéig 71,5 millió forintot – a teljes összeg közel egyharmadát – már jóváírták az egyéni számlákon. Igaz ez csupán a visszatérítésre jogosult pénztártagok mindössze egyötödét érinti, vagyis a jelentős többség még nem adta be a bevallását, vagy nem kapta vissza a neki járó összeget.

Honnan tudom, hogy utalt a NAV?


Az évente visszaigényelhető adókedvezmény maximális mértéke 150 000 Ft, amely az alábbiakat tartalmazza:

  • 20% jár az egyéni befizetés után,
  • 10% jár a számlán lévő fel nem használt összeg 24 hónapos lekötése után,
  • 10% jár a prevenciós céllal igénybevett pénztári szolgáltatás után,
  • 20% jár pénztártag javára teljesített munkáltatói adomány után.

A NAV által visszautalt SZJA-ból a pénztár továbbra sem von le semmilyen költséget, az összeget tagjaink teljes egészégben saját és családjuk egészségére fordíthatják.

Kattintson ide, ha a bevallás kitöltéséhez segítségre van szüksége. Amennyiben pedig nem találja a bevallás elkészítéséhez szükséges patikás adóigazolást, lépjen be a Patika Online ügyintézésébe, ahol azt letöltheti pdf formátumban.

4. Ne fizessen feleslegesen cafeteriaadót!

Az önkéntes egészségpénztárba kedvezményes adófizetés (34,51%) mellett havonta fizethető munkáltatói tagdíj-kiegészítés a mindenkori minimálbér 30%-a lehet, ami 2016-ban 33 300 Ft. A fizetendő adó mértékét azonban tavaly óta a 200 ezer forintos limitösszeg is meghatározza, vagyis a munkáltató kedvezményes közteherrel évente legfeljebb ekkora összegű juttatással támogathatja munkavállalóját. Mindebből pedig az következik, hogy azok a cégek, amelyek az év első 5 hónapjában kihasználták a maximálisan adható összeget és havonta 33 300 forinttal gyarapították dolgozójuk egészségre költhető forintjait, június után átlépnék a 200 ezres plafont.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a továbbiakban nem tartható fenn a patikakártya céges feltöltése! Júliustól azonban feltétlenül gondolja át és optimalizálja a dolgozóknak járó havi juttatást, nem érdemes ugyanis felesleges extra cafeteriás kiadásokkal – 200 000 forint felett a fizetendő cafeteriaadó 49,98% – terhelni a cégét.

Májusban még van idő átgondolni a lehetséges megoldásokat, és megtenni a szükséges intézkedéseket. Az extrakiadást például elkerülheti úgy, ha nyártól adományként fizeti a munkáltatói hozzájárulást, és rendelkezik arról, hogy a pénztártagok mely körének kívánja adni a támogatást. Az összeg ugyanúgy a munkavállaló egyéni számláját fogja gyarapítani, ám nem esik a 200 ezres limit hatálya alá. Az önkéntes pénztári adomány után a cég nem adózik, költségként leírhatja a befizetést.

A munkavállalónál ugyan jövedelemként jelentkezik a számára jóváírt összeg, ezért 15%-os SZJA, valamint 27%-os eho terheli, de az adóbevallásában érvényesíthető ez után is a 20%-os SZJA-jóváírás. Ennek mértéke legfeljebb 150 ezer forint (lásd hírlevelünk 3. pontja), és a maximális kedvezmény kihasználásához 750 ezer forint adomány szükséges.

A tavalyi év tapasztalatai azt mutatják, sokan kihasználják az adomány lehetőségét, hogy hozzájáruljanak munkavállalóik egészségtudatosságának növeléséhez.

Optimalizálja befizetéseit a Patika ingyenes cafeteria-kalkulátora segítségével!


Ha most még nem tud dönteni, vagy szeretne több lehetőséget is megvizsgálni, később is optimalizálhatja a második félévre tervezett önkéntes pénztári céges hozzájárulást. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény megengedi, hogy a munkáltató visszamenőleg is utaljon. A korábbi hónapokra jóváírható összeg legfeljebb a háromhavi minimálbér 30%-a lehet az önkéntes egészségpénztárak, illetve önsegélyező kasszák esetében. A munkáltatónak minden esetben meg kell mondania, hogy melyik három hónapra vonatkozik az utalás, és azokra a hónapokra írják jóvá az összeget a munkavállaló egyéni számláján!

5. Maradandó károsodást szenvedett az egészségpénztári szektor

Úgy tűnik, a 200 ezer forintos cafeteriaplafon bevezetése erősen meglátszik az egészségpénztári szektor 2015-ös teljesítményén: a csökkenő munkáltatói befizetéseket nem tudta ellensúlyozni a tagság növekvő egyéni aktivitása sem, így összességében kevesebb pénz került az egészségkasszákba.

A munkáltatói befizetések mindössze 31,2 milliárd forintra rúgtak és egy átlagos pénztártag a Világgazdaság számítása szerint tavaly már kevesebb mint 30 ezer forintnyi egészségpénztári hozzájárulást kapott a munkahelyétől, ez az 1998 óta vezetett statisztikák szerint negatív csúcs. „El kell ismernünk, hogy csökkent a díjbevételünk a munkáltatói hozzájárulás visszaesése miatt. Ezt csak részben ellensúlyozta az egyéni befizetések növekedése” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Lukács Marianna, a Független Pénztárszövetség elnöke.

Tavaly a pénztártagok 15,6 milliárd forintot fizettek be a saját adózott jövedelmükből a pénztárakba, csaknem 19 százalékkal többet, mint 2014-ben, de összességében így is 6,5 százalékkal csökkent a pénztárak díjbevétele – írja a Világgazdaság az MNB statisztikákat idézve.

Lukács Marianna szerint a munkáltatói befizetésekben idén sem várható érdemi elmozdulás, az egyéni befizetések pedig az elmúlt évekhez hasonlóan emelkedhetnek. Nem kérdés, hogy az önkéntes kasszák – a magyar egészségügy az OEP után a második legnagyobb intézményesült formájaként – hatékonyabban működtek, mint a nemrég széles körben bevezetett online pénztárgépek. A szektor éves szinten több tízmilliárd forint összegű szolgáltatást finanszíroz a NAV által megkövetelt ÁFA-s számla ellenében, ezzel fehéríti a gazdaságot és csökkenti a hálapénzt. Éppen ezért nem lenne ésszerű az egymillió családnak az állam által nem finanszírozott egészségügyi kiadásait átvállaló, a közteherviseléshez évente 13-15 milliárd forint megfizetett adóval hozzájáruló egészségkasszák mozgásterének kormányzati szűkítése.

6. Egészségügyi Hírkomment: Állami és egyéni szinten is alacsony az egészségtudatosság

Ebben a hónapban Leitner György a Diagnoscan Magyarország vezérigazgatóját kérdeztük az előző pontban megjelent hír kapcsán arról, hogy szerinte mi lenne az, ami a hazai lakosság egészségtudatosságát erőteljesen javítaná.

Állami és egyéni szinten is alacsony az egészségtudatosság

Magyarországon az egészségtudatosság sajnos nagyon alacsonyfokon áll. Alacsony egészségtudatosság jellemzi mind az egyént, mind az államot. Egyéni szinten nem vagyunk hajlandók hosszú távon előre gondolkodni – akkor esünk pánikba, amikor baj van – és ekkor már hatalmas összegeket is hajlandóak vagyunk fizetni – sajnos legtöbbször zsebbe – a gyógyulásunkért.

Állami szinten - a rendszerváltás óta – az egészségügy nem kapott sohasem prioritást. Keveset – és azt is rosszul – költünk az egészségügyre, ráadásul inkább költünk a deficitek utólagos pótlására, mint a prudens gazdálkodás, illetve a prevenciós szemlélet ösztönzésére.

Azzal is tisztában kell lenni, hogy egy fejlett ország állami egészségügye nem képes az idősödő társadalmak egészségügyi igényeit teljes mértékben finanszírozni. Ezért helye van mind a köz-, mind a magánellátásnak, akár egészségpénztári, vagy egészségbiztosítási formában.

Az utóbbi években a hazai GDP arányos egészségügyi kiadások egyre nagyobb hányada magánköltés. Egy nemrég folytatott megkérdezéses vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a budapesti és az agglomerációban élő lakosság már 60%-a vett igénybe magánellátást az elmúlt két évben. A legfontosabb okok közül kiemelkedő az időtényező. A lakosság egyre növekvő része nem hajlandó, a közellátás alulfinanszírozottsága miatt fellépő várakozási időt, kivárni és ezért fordul a magánellátás felé. A másik tényező a törődés, ami információt, az orvos-beteg közötti dialógust és visszacsatolást jelent a páciens számára, aki úgy véli, hogy mindezeket inkább a magánellátásban találja meg.

Leitner György, Diagnoscan Magyarország vezérigazgatója

A korábbi hónapokban megjelent Egészségügyi Hírkommenteket itt olvashatja.

7. A betegjogokat ismertető plakátsorozat készül

A biztonságos és panaszmentes betegellátás érdekében hamarosan a betegjogokról szóló plakátokkal találkozhatunk a fekvőbeteg-, a járóbeteg- és az alapellátási intézményekben. A betegek – kiemelten a beteg gyermekek – jogairól és a gyógyszertári ellátáshoz köthető betegjogokról és kötelezettségekről szóló plakátsorozatot az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) készíti.

Az OBDK célja, hogy hasznos információkkal segítsék a betegeket, hozzátartozóikat valamint az egészségügyi dolgozókat. Emellett úgy vélik, a plakátok hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy az egészségügyi ellátások során az orvos-beteg között hatékony együttműködés alakuljon ki és létrejöjjön a kommunikáció.

Ahogyan arról a Patika-csoport stratégiai partnere, a Multi-Pay® áprilisi hírlevelében beszámolt, egy friss kutatás szerint a betegek számára nagyon fontos, hogy az orvos megfelelő módon tájékoztassa őket. Az orvosi konzultáció hosszát és minőségét bizonyos esetekben még a várakozási időnél is fontosabb érvként hozták fel, amely a magánellátás mellett szólt.

A Diagnoscan megbízásából a Szinapszis Kft. által végzett felmérés rámutatott: a páciensek fontosnak tartják nem csak a kiértékelő, de a vizsgálat előtt annak módszertanát ismertető magyarázatot is. A konzultáció ideális időtartama a válaszok alapján átlagban 24 perc. Fontos még emellett a fizetős betegeknek, hogy mind az orvos, mind az egészségügyi személyzet más tagjai is kedvesek, nyugodtak és együttműködőek legyenek.

8. Harmadával többet költ, aki készpénzmentesen fizet

Az elektronikus fizetési megoldások aránya Magyarországon évről évre közel 5%-kal bővül, de még mindig kiugróan magas hazánkban a készpénzes tranzakciók aránya a régió országaihoz és Nyugat-európához képest. Sőt, az elmúlt 5 évben a forgalomban lévő készpénzállomány mennyisége megduplázódott Magyarországon - írja a Népszava cikkében. A lap idézte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, aki az Inforádiónak adott interjújában azt mondta: már a 2017. évi költségvetésben lépéseket tervez a kormány a készpénzállomány csökkentésére. Az NGM számításai szerint a készpénz népszerűségében nemcsak a tranzakciós illeték játszik szerepet, hanem a bankkártya-elfogadóhelyek alacsony száma, illetve fenntartásuk költsége is.

A Patika-csoport stratégiai partnere, a Multi-Pay® POS terminálja akár a legkisebb üzletek számára is költséghatékony és komfortos alternatívát kínál a készpénzforgalom kiváltásához. Ezért döntött például a Patikapénztár egyik elfogadóhelye, a szabadbattyáni Gyémánt Kígyó Gyógyszertár tulajdonosa, dr. Gyémánt Kálmán a multipayes terminál telepítése mellett.

– A gyógyszertárunkban évek óta lehet bankkártyával fizetni, de a korábbi POS terminálunkhoz képest a multipayesnek a tranzakciós díja sokkal kedvezőbb, ezért igyekszünk a kártyaforgalmat odaterelni – mondja Gyémánt Kálmán, aki szerint ma már a kisebb forgalmú helyeknek is versenyelőnyt jelent a kártyaelfogadás, A Multi-Pay® POS pedig számukra is megfizethető alternatívát kínál.

A Multi-Pay® POS mellett szólt az is, lehetővé teszi a PayPass (egyérintéses) fizetést is, ráadásul a telepítéséhez kapcsolódó ügyintézés gyors és rugalmas. Az ügyfélbarát ügyintézésnek köszönhetően az adminisztrációs feladatok szinte csak a szerződés aláírására korlátozódnak. (Ha felkeltettük érdeklődését, a Multi-Pay® POS megoldásról itt link olvashat bővebben)

A terminállal jól jár a kereskedő
9. Vajon egyenrangú a cukorfüggőség a drogfüggőséggel?

Agykutatók és neurológusok a  pozitronemissziós tomográfia (PET) segítségével mutatták ki, hogy a magas zsír- és cukortartalmú, továbbá egyes szénhidrátokban gazdag élelmiszerek ugyanazt a régiót aktiválják az agyban, mint a kábítószerek, ezért nagy a valószínűsége, hogy a cukor éppúgy függőséget okozhat, mint a tudatmódosító szerek.

Az ipari körülmények között finomított cukor elfogyasztása feldobja az embert, de hosszabb távon deprimáltsághoz is vezethet, depressziót okozhat. Az édesített élelmiszerek hatással vannak a stresszhormonok működésére és ideiglenes megnyugvást nyújthatnak, így könnyű rájuk szokni akár érzelmi, mentális okokból is – írja a ritmus.hu cikkében.

Dr. Nancy Appleton élelmezésügyi szakértő 136 pontos listát készített arról, mi minden galibát okoz(hat) a cukor a szervezetünkben. Magas vérnyomás, fogíny-problémák, női progeszteron-hormon megbillent szintje miatti szívritmuszavar, autoimmun betegségek (MS, MG), álmatlanság, pánikroham - és a lista még hosszan folytatható.

Dietetikusok azt szeretnék elérni, hogy a kormányok világszerte éppolyan szigorú szabályokhoz kössék a cukor és a cukrozott üdítőitalok és ételek kereskedelmét és reklámozását, mint ami a szeszes és a dohányipari termékeket, italokat sújtja (pl. kiskorúak ne vásárolhassák önállóan).

10. Sérülhet a munkáltatók és munkavállalók közötti partnerség a cafeteria esetleges eltörlésével

Áprilisi hírlevelünkben feltett olvasói kérdésünk arra vonatkozott, hogy sérülhet-e a munkáltatók és munkavállalók közötti partnerség a cafeteria esetleges eltörlésével. Az Önök véleménye az volt, hogy sérülhet, de kevésbé akkor, ha a cafeteria öngondoskodást támogató elemei továbbra is megmaradnak.

Válaszadóinknak csak alig több mint 16%-a gondolja úgy, hogy a magyarországi munkavállalók többsége a mindennapi megélhetésért küzd és a vállalati kultúránál fontosabb számára, hogy a számláit ki tudja fizetni, ezért a cafeteria esetleges készpénzesítése nem hat negatívan a munkaadók és munkavállalók együttműködésére, partneri viszonyára.
Orbán Viktor miniszterelnök március 10-én, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján beszélt arról, hogy jövőre erőteljesen átalakulhat - 2017. január 1-jével akár készpénzesedhet – a cafeteria. Azóta sokakat foglalkoztat a béren kívüli juttatások jövője, az esetleges készpénzesítés várható társadalmi és gazdasági következménye. A Patikapénztár áprilisi hírlevelében közölt interjút dr. Trautmann Lászlóval.

Az Objektív Kutató Intézet kutatási igazgatója szerint minden vállalat kultúrát teremt, csak így tud fennmaradni a 21. században. A kultúrateremtés része a különböző jóléti intézkedések, a munkaadók és a munkavállalók közötti partneri együttműködés erősítése. A cafeteria egyes elemei lehetőséget adtak a munkaadóknak, hogy kinyilvánítsák elkötelezettségüket a munkavállalóik jóléte és fejlődése tekintetében.

A válaszok az alábbiak szerint alakultak:

a) Igen, mindenképpen. Különösen a fejlett vállalati kultúrával rendelkező munkahelyeken, ahol a cafeteria valóban nem az adóterhek elkerülésének volt az eszköze. 50%
b) Kevésbé sérül, amennyiben a cafeteria bizonyos elemei – elsősorban azok, amelyek a 21. században nélkülözhetetlen öngondoskodást szolgálják – továbbra is megmaradnak. 33,3%
c) Nem, mert a magyarországi munkavállalók többsége a mindennapi megélhetésért küzd és a vállalati kultúránál fontosabb számára, hogy a számláit ki tudja fizetni. 16,6%

Köszönjük, hogy véleményével segítette felmérésünket!
11. Mire használja az egészségpénztári számláját?

Mostanában a sajtóban is sok szó esik a hazai egészségügyi ellátás színvonaláról, a magánegészségügy egyre erőteljesebb térhódításáról, a gyógykezelések lehetséges privát finanszírozásáról. Ma már az állami szférában sem tabu, hogy a magánforrások bevonása nélkül képtelenség lesz megfelelő színvonalú egészségügyi ellátást nyújtani. A kérdés, hogy hogyan lehet a saját forrásokat úgy becsatornázni, hogy közben a társadalmi olló ne szétnyíljon, hanem inkább záródjon.

Az egyik lehetséges eszköz a munkáltató által is támogatható egészségpénztári megtakarítások szerepének erősítése. Az azonnal költhető egészségforintokat és megtakarítási elemet is magában hordozó megtakarítási forma azonban csak akkor tudja betölteni a feladatát, ha az egyéni tagok élethelyzetüknek és szükségleteiknek megfelelően tudatosan használják az önkéntes kassza által kínált lehetőségeket.

Ön mire használja az egészségpénztári megtakarítását?

a) Kizárólag a gyógyszertárban használom a család számára szükséges gyógyszerek megvásárlására.
b) A mindennapi gyógyszertári költéseken túl az előre tervezhető nagyobb kiadást jelentő orvosi kezelésekre gyűjtök ezen a számlán. Így anélkül tudom élvezni a privátellátások magas színvonalát, hogy az a mindennapi családi költségvetést megterhelné. Ráadásul a 24 hónapra lekötött összeg után járó adójóváírás lehetőségét is ki tudom használni ily módon.
c) Jelen pillanatban a gyógyszertárban fizetek a patikakártyámmal, de korábban, amíg ezt a jogszabályok lehetővé tették, rendszeresen jártam sportolni, valamint igénybe vettem prevenciós szolgáltatásokat is az egészségpénztári számlám terhére. Ha bővülne a kasszák szolgáltatási portfoliója, újból egészségesebb életet élnék.

Szavazzon Ön is a www.patikapenztar.hu internetes portálon.

Köszönjük, hogy véleményével segíti felmérésünket

12. Egészség? Tudatosan! 2in1! Cafeteria és egészség

Az egészségügyi kiadások az utóbbi években emelkednek, az állami költések pedig visszaszorulnak (lásd márciusi hírlevelünk cikkét). Az űrt a háztartások saját zsebből pótolják, gyakran a magánegészségügyi ellátórendszerben. A családok egészségügyi kiadások fedezésére szolgáló megtakarítása azonban kevés: a többség egyáltalán nincs felkészülve arra, hogy egy váratlan és esetleg nagyobb összegű kiadást saját forrásból finanszírozzon. Erre teremt kiváló lehetőséget az egészségpénztári megtakarítás, amely a mindennapi gyógyszerkiadásoktól kezdve az előre jól tervezhető nagyobb összegű orvosi ellátások fedezéséig számtalan helyzetben költhető.

„A háztartások fogyasztásuk 4 százalékát fordítják magánegészségügyi kiadásokra, ami a legmagasabb az OECD-országok között. A gyógyszerre fordított kiadások csaknem fele magánköltés – a patikás költésekben is a gyógyszerkiadások szerepelnek legnagyobb arányban (lásd az alábbi ábrát) –, a járóbeteg-ellátásban is csaknem 50 százalék az aránya. 2012 és 2014 között csaknem megduplázódott az egyéni költés, egy polgár átlagosan közel 60 ezer forintot költ magánegészségügyi szolgáltatásra” – fejtette ki egy sajtóbeszélgetésen Leitner György, a Diagnoscan Magyarország vezérigazgatója.



 A magánegészségügyi kiadásokat optimalizálhatjuk az egészségpénztári megtakarítással: tervezhetővé válnak a kiadások, nem kell aggódni egy váratlanul felmerülő nagyobb számla láttán, a pénztár szerződéses partnerei számtalan kedvezményt kínálnak, az állam pedig adójóváírással ösztönzi az öngondoskodást. (lásd hírlevelünk 3. pontja)

Adókedvezmény: Az egyéni befizetések után 20%-os, a 24 hónapos lekötések után 10%-os SZJA-kedvezmény jár, a prevenciós céllal igénybevett pénztári szolgáltatás után pedig 10%-os adótámogatás. A pénztártag javára teljesített munkáltatói adomány után is jár 20%-os adótámogatás, de a pénztártag maximum összesen 150 ezer forint állami adótámogatásra, SZJA-kedvezményre jogosult.

Árkedvezmény: Patikakártyával több mint 10 ezer magasan képzett szolgáltatónál költhetünk. A legtöbb helyen – 7,6 ezer szolgáltatónál – a kártyával, akár egy bankkártyával, fizethetünk, míg a többi üzletben készpénzfizetési számlát kell kérni a vásárlásról, amit a Patikához kell beadni.

Jóllehet az utóbbi években – a munkáltatói tagdíj - kiegészítés visszaszorulásával párhuzamosan – nőtt az egészségpénztárakba befolyó egyéni tagdíjak aránya (erről itt olvashat bővebben, összességében még mindig lenne tere a saját befizetések bővülésének.

A Patikapénztár közel 17 éve töretlenül bizonyítja létjogosultságát az egészségügyben: a 21. századi elvárásoknak megfelelő minőségi szolgáltatásokat nyújt kedvező áron. Felelős kasszaként vigyáz tagjai megtakarítására, alacsony költségekkel működik, és minden évben fejleszti szolgáltatási portfolióját annak érdekében, hogy minél kisebb költséggel még több kényelmi szolgáltatást nyújtson. Tavaly több mint 7 000 fő csatlakozott a Patika-csoporthoz és az eddigi belépések alapján az idei évben is jelentős mértékű lesz a taglétszám bővülése.

5 fontos érv az egészségpénztári megtakarítás mellett

2016: Egészség? Tudatosan!