Patika Egészségpénztár
Hír
Bért vagy juttatást? (2018.10.04.)

Hegedüs Sándor, az RSM Hungary Zrt. adóüzletágának vezetője beszélt a jövő évi juttatási lehetőségekről a Napi.hu HR-vezetők Országos Konferenciáján. 2019-ben a munkáltatóknak érdemes az adóelőny mellett más szempontokat (is) mérlegelniük a kosarak kialakításakor.

A béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások biztosítása minden esetben alacsonyabb ráfordítással jár a munkáltatók számára, mintha ugyanazt a nettó összeget bér formájában biztosítanák dolgozóiknak. A megállapítás igaz 2018-ban és igaz lesz 2019-ben is. És bár abéren kívül adható juttatási kör lényegesen szűkül jövőre, sem a munkavállaló, sem a munkáltató szempontjai nem változnak. A munkavállaló érdeke, hogy a munkáltató minél inkább elismerje a teljesítményét és ez a nap végén a hazavitt jövedelmében is megmutatkozzon, míg a vállalat sikerének egyik záloga, hogy adott feladatra a legjobb embereket tudja alkalmazni alacsony fluktuáció mellett, költséghatékonyan.

A juttatások adóelőnye, ahogy az eddigi években, jövőre is megmarad, de a csomagokat újra kell gondolni – hangsúlyozta Hegedüs Sándor a HR-szakembereknek szóló konferencián. Szerinte a bevezetését és fenntartását már nem feltétlenül a rendszer adóelőnye fogja meghatározni.

Így alakul az egyes juttatások adó-és járulékterhelése abban az esetben, ha a munkáltató nettó 100 egységet szeretne juttatni a munkavállalóinak:


Bérként

Béren kívüli juttatásként

Egyes meghatározott juttatásként  

(ide tartozik az egészségpénztári juttatás, 2019-ben pedig a célzott szolgáltatásként biztosított egészségpénztári juttatás – a szerk.)

Adómentes juttatásként

Összes munkáltatói ráfordítás 2016

193,23

134,51

149,98

100

Összes munkáltatói ráfordítás 2017

185,71

134,22

143,66

100

Összes munkáltatói ráfordítás 2018

181,95

134,22

140,71

100

Összes munkáltatói ráfordítás 2019

181,95

134,50

140,71

100

Forrás: RSM/Hegedüs Sándor

Ami volt, és ami lesz

A 2018-as általában használt cafeteriaelemekből sokak számára vonzó kosarakat tudtak kialakítani a munkáltatók különböző mértékű adminisztrációs terhet vállalva, jövőre azonban erőteljesen csökken a kínálat.

Az adómentes juttatások között maradt az óvodai és bölcsődei szolgáltatások és ellátás, ám ez a juttatás viszonylag szűk réteg számára lehet releváns. De szerencsére továbbra sem kell adót fizetni az egészségpénztári adomány után se. Igaz, a juttatás adóköteles jövedelem a munkavállaló oldalán, mégis érdemes számításba venni a lehetőséget jövőre: a dolgozó az adófizetési kötelezettség ellenére jól jár, hiszen 20%-os adójóváírást is érvényesít az adomány után.

Béren kívüli juttatáskéntegyedül marad a SZÉP Kártya, amely népszerűségi indexe 40-45%, de jelentősen nő a juttatás adminisztrációs terhe. A jövő évi adócsomag jelentősen visszavette az egyes meghatározott juttatásként adható elemek körét is: 40,71%-os adózással a munkáltató adhat egy évben egyszer a minimálbér 10%-áig csekély értékű ajándékot, amely valószínűleg kevésbé csigázza fel a munkavállalókat, üdülési szolgáltatást igen bonyolultan vagy finanszírozhat önsegélyező és egészségpénztárak által adható célzott szolgáltatásokat. Utóbbi körbe tartozik elvileg a nyugdíjpénztári juttatás is, de ebben az esetben még hiányoznak a szabályozási feltételek, a rendelet hátterét október-novemberre ígéri a jogalkotó. Vagyis ebben a bugyorban is lényegében egyetlen elemet találunk. Ez viszont sok munkáltató és munkavállaló számára hozhat elégedettséget.

Azt is érdemes megfontolni, hogy az egészségpénztári adomány vagy a célzott szolgáltatás mellett a munkáltató a munkavállaló nettó béréből minden hónapban elutalja a pénztárnak a tag kötelező tagdíját, vagy azt az összeget, amit a dolgozó a nyilatkozatában megadott. Ez a foglalkoztatónak nem kerül plusz pénzébe, ám egy gesztus a munkavállalója felé, akinek így nem kell havonta foglalkozni a befizetéssel, csak a költéssel.

Konklúzió

A juttatási formák kialakítása egyre inkább személyre szabottá válik, és a hatékonyságuk kulcsa az lesz, hogy a munkavállalónak van-e szüksége adott juttatásra. A munkáltatók számára lényeges kérdéssé válik Hegedüs Sándor szerint, hogy hogyan tudják majd értékben egymás mellé helyezni a mindinkább személyre szabott csomagokat. Már ez is jelzi, hogy a rendszer kidolgozása sokkal nehezebb és bonyolultabb lesz, több adminisztrációval fog járni.

– A munkáltatónak alapvetően azt kell eldöntenie, hogy egyrészt szeretné-e kihasználni a maradék elemekben rejlő adóelőnyt, másrészt, hogy célja-e továbbra is a munkavállalói elégedettség fokozása, a lojalitás fenntartása, a hatékonyság, motiváció ösztönzése. Ha igen, akkor ezeket a szempontokat figyelembe véve érdemes kialakítani a csomagokat, amelyek sokkal szerteágazóbbak lehetnek, mint eddig. Sok ügyfelünknél már elkezdődött a munkavállalói igények felmérése – mutatott rá Hegedüs Sándor.

És akkor most vajon mi legyen az eddigi cafeteriával? A rendszer fenntartása mellett szóló egyik legfontosabb érv, hogy így megtartható a vállalat által preferált cél, például a munkavállalók egészségmegőrzése, a lakhatásának támogatása, a gyerekvállalás segítése. Az sem mellékes, hogy egy okosan kialakított juttatási rendszer eddig is, és a jövőben is fontos eleme lehet a vállalati márkának, amely segítségével célzottan tudjuk vonzani a számunkra fontos munkavállalói réteget.

És mi szól ellene? Általában minden munkavállaló számára az első és legfontosabb, hogy mennyi pénzt vihet haza és költhet szabadon. És a mérlegnek ebben a serpenyőjében van az adminisztráció is, ami jövőre sem lesz kevesebb, sőt! Ennek csökkentésére viszont számtalan eszköz áll rendelkezésre a Patika-csoportnál, amelyet felajánlunk minden partnerünk számára.

<< VISSZA