A legnépszerűbb önsegélyező szolgáltatásokra fizethető pénztári támogatást a minimálbér százalékában határozza meg a Pénztártörvény. December utolsó napjáig nem született meg a 2021-es bérmegállapodás, ezért a tárgyalások januárban folytatódnak. Bármi lesz az eredmény, az valószínű, hogy január 1-től visszamenőleg hatályos.

A koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés miatt december utolsó napján sem sikerült megállapodniuk a munkaadói és a munkavállalói szervezetek képviselőinek az idei minimálbérről. A kormány azonban nem hozott ítéletet, Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár azt kérte a felektől, hogy próbáljanak meg megállapodást kötni, a december 31-i Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet pedig rögzíti, hogy januárban folytatódnak a tárgyalások. A munkáltatók 3%-os emelést javasoltak januártól, amit ha az infláció jobban emelkedik, újratárgyalnának. A szakszervezetek viszont 5–6,5%-os emelést tartanának elfogadhatónak. Bár az Mfor értesülései szerint a munkavállalók 5%-ra levitték az igényüket, de ez még mindig messze van a munkáltatók javaslatától. Ráadásul amegállapodás feltételeként szabnák a szociális hozzájárulási adó év eleji újabb 2 százalékpontos csökkentését, amire a kormány nem mutat hajlandóságot.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke úgy fogalmazott, gazdasági válság idején nem lehet automatikusan emelni a fizetéseket, még ha gyorsul is a drágulás üteme. Ha így lenne, akkor nem is lenne szükség a minimálbértárgyalásokra. A munkáltatók álláspontja szerint egy válság közepén nem lehet reálbér-növekedést elvárni.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZS) elnöke viszont azzal érvelt, hogy a drágulás üteme biztosan gyorsabb lesz a kormány előrejelzésénél, és a válság sem egyaránt érintett minden szektort, van olyan terület, ahol a munkáltatóknak lenne módja és oka combosabbat emelni. Ezért ragaszkodnak az 5–6,5 százalékos emeléshez és az infláció mértékéhez igazodó automatikus korrekcióhoz. A szakszervezetek a személyi jövedelemadó vagy a munkaerőpiaci járulék csökkentése esetén tartanának elfogadhatónak alacsonyabb mértékű bruttó emelést.

A minimálbér összege befolyásolja az önsegélyező szolgáltatások közül a lakáscélú jelzáloghitel-törlesztésre fordítható támogatás, a beiskolázási támogatás és a közüzemi díjak támogatására igénybe vehető összeget. Az első két szolgáltatás igénybevétele dinamikusan nő, a gyógyszer- és gyógyhatású készítmények és az orvosi ellátás után ez a 3. legnépszerűbb pénztári szolgáltatáscsoport.

Az egyes szolgáltatások igénybevételének feltételeiről ITT olvashat részletesen.

Bodítókép: freepik.com

<< VISSZA