Káros a köz- és magánegészségügyi ellátás merev szétválasztása

Egészségügyi kérdésekben a Belügyminisztérium dönt az ötödik Orbán-kormányban, az egészségügyért felelős államtitkár pedig Takács Péter lett. A kormányzati struktúra kialakításával párhuzamosan több szakmai szervezet is közzétette az egészségügy jobbítására tett javaslatait.


2022-06-06 #Egészségügy

Pintér Sándor belügyminiszter azt kérte a Magyar Orvosi Kamarától (MOK), hogy „nyissák tágabbra a gondolkodás kereteit, alternatívaként pedig az eddigi joghelyzettel és gyakorlattal nem konform javaslatokat is felvethetnek”. A MOK azt mondja, a most elkészült javaslatcsomagja irányjelzés, nem kompakt program. A Pintér Sándornak címzett anyag számos területet felölel kezdve egy új Semmelweis terv elkészítésétől az egészségügyi adatok felhasználásán és a telemedicina fejlesztésén át a magán- és állami ellátás viszonyának rendezéséig.

A dr. Kincses Gyula által vezetett szervezet szerint a köz- és magánszféra viszonyának rendezéséhez a megfelelő minőségű és hozzáférésű közellátás vezet. „Ha ez nem teljesül, nem lehet igazságos és társadalmi elégedettséget, megfelelő egészségnyereséget hozó megoldást találni” – olvasható a kamara anyagában, amely arra is kitér: alapvető feladat a két szférát közelíteni egymáshoz, azaz a közszférát is betegközpontú, a betegelégedettséget is figyelembe vevő szolgáltatási rendszerré kell alakítani. Mind a MOK által készített nemzetközi elemzés, mind a hazai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a két szféra merev szétválasztása nem működik, illetve káros.

A kamara úgy látja, a magánegészségügy terjedése már olyan méretet öltött, olyan tömegű, hogy visszaszorítása esélytelen, és nem is lenne a nemzetközi trendekbe illő. Ezért a magánegészségügyet az egészségügyi rendszer részének kell tekinteni, és a közszférával nem konkurens, hanem szinergista viszonyba kell hozni.

Az irányjelzésnek szánt beadvány kitér arra is, hogy a magánegészségügybe hatalmas lakossági forrás áramlik, ami gyakorlatilag elkerüli a közszférát. A MOK elnöksége szerint nem lenne káros, ha a szektorsemleges finanszírozás elvét alkalmazva a közfeladatokat vállalkozások, magánszolgáltatók látnák el, amennyiben a magánszféra sehol nem kerül monopol helyzetbe. „Meg kell vizsgálni azt is, hogy a várólista ledolgozás vagy lokális ellátási hiányok felszámolása érdekében is bevonhatók legyenek vállalkozások a közellátásba” – olvasható a belügyminiszternek címzett anyagban. Hiányolja a kamara, hogy bár ezek a kérdések számos egészségnyereségi, igazságossági és az egészségpolitikán túlmutató konzekvenciával rendelkeznek, széleskörű megvitatásuk eddig elmaradt.

Így látják a magánszolgáltatók

A magánszolgáltatókat tömörítő PRIMUS is szabályozott keretek között működő, szektorsemleges finanszírozással, az állammal jó partnerségben együttélő privát szektor kialakítását ösztönzi. Lancz Róbert, az érdekképviselet újonnan megválasztott elnöke, a Doktor24 vezérigazgatója is problémásnak – a betegre nézve károsnak – látja a két szféra merev szétválasztását. „Indokolt esetben engedélyezni kell az átjárást a magán- és a közellátás között, hiszen nincs két szektorra elegendő szakember Magyarországon. Ma például egy páciens nem folytathatja a közellátásban ugyanannál a – gyakran hiányszakmában dolgozó – orvosnál a kezelését, ha magánszolgáltatónál diagnosztizálta a problémáját még akkor sem, ha az ügyfél érdeke ezt kívánná, és a betegség komplexitása is ezt igényelné” – mondta a szakember az egyesület által összeállított 5 pontból álló javaslatcsomag bemutatására tartott sajtótájékoztatón.

A szektorsemleges finanszírozás megteremtésére és az ügyfélközpontú gyógyítás rendszerszintű meghonosítására szerintünk az lenne a legjobb megoldás, ha a magánellátók nemcsak a bankkártyát, hanem a tajkártyát is elfogadhatnák.

Mit jelentene ez a gyakorlatban?

A társadalombiztosító ugyanazt az összeget térítse a magánszolgáltatónak is, amit az államinak, és ha az adott ellátást a privát szolgáltató drágábban kínálja a többletszolgáltatások miatt, akkor csak azok többletköltsége háruljon az ügyfélre. Azokon a területeken, ahol a tb-kártyát nem lehet elfogadni, co-payment rendszerben helyettesítő megoldásokat, például vállalati finanszírozást vagy kiegészítő egészségfinanszírozási formát szükséges elérhetővé tenni.

Itt jönnek a képbe az öngondoskodási formák, mint például az egészségpénztárak, amelyeken keresztül a társadalom 20%-os szja-visszatérítés mellett tud előtakarékoskodni az egészségcélú kiadásokra. Ebben az esetben a magánszolgáltatók a bankkártya helyett a paciens patikakártyáját húzzák le.

Egészség alanyi jogon

A magyar önkéntes egészségpénztári szektor már harminc éve működik, egymillió családot ér el és már most több mint 60 milliárd forint mozgósítható tartalékkal rendelkezik, amely intézményi keretek között gyorsan bevonható tőkét jelenthet az egészségügy számára.

Sebők Orsolya, a Patikapénztár kommunikációs igazgatója megerősítette: a Pénztár üdvözölné az önkéntes pénztári konstrukció újraszabását annak érdekében, hogy ez a friss, azonnal költhető forrás rövid idő alatt dinamikusan bővüljön.

A megújult egészségpénztári konstrukcióban a támogatás alanyi jogon járna:

  1. minden 16 éven felüli magyar állampolgár, vagy magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár tagsági jogviszonyt létesíthet (ez jelenleg is így van),
  2. a pénztártag befizetései után alanyi jogon járó állami támogatást kap negyedévente a költségvetésből a pénztár által a NAV részére leadott negyedéves adatszolgáltatás alapján (jelenleg a befizetések 20%-a, max. évi 150 ezer forint kérhető vissza szja-visszatérítés formájában, évente egy alkalommal, az adóév lezárását követően),
  3. a pénztártag már meglevő pénztári megtakarítását és a folyamatosan érkező befizetéseit azonnal, patikakártyával költheti a magyar egészségügy teljes szolgáltatói körénél, tehát pl. a kórházakban, járóbeteg-intézményekben, gyógyszertárakban, magánorvosoknál (az egészségpénztárak jelenleg kb. 12 ezer magán szolgáltatási ponton – beleértve az összes gyógyszertárat – finanszírozzák a mindenkori TB szolgáltatásait kiegészítő termékeket, kezeléseket).

 

Borítókép: unsplash.com/belinda fewings

Ezek is érdekelhetik...

Rendszeres szűréssel megőrizheti a látását
Rendszeres szűréssel megőrizheti a látását

Március 6. a Zöldhályog Világnapja. Minél korábban felismerik és kezelik a glaukómát, annál sikeresebben késleltethető a látásromlás, s így megelőzhető a vakság kialakulása.

Elolvasom
Orvostechnológiai-boom szemtanúi lehetünk
Orvostechnológiai-boom szemtanúi lehetünk

Előrejelzések szerint a mesterséges intelligenciát alkalmazó egészségügyi megoldások piaca az évtized végére a jelenlegi 1000-szeresére nő. A döbbenetes bővüléssel közel 190 milliárd dolláros szegmenssé válik.

Elolvasom
Tavaszváró akciók a Pénztárboltban
Tavaszváró akciók a Pénztárboltban

Patikakártyával is használja ki a webáruházak kínálta kényelmet!

Elolvasom
Megújultak a biztosítási csomagjaink
Megújultak a biztosítási csomagjaink

Ráncfelvarráson estek át a Pénztár által kínált egyéni csoportos egészségbiztosítási csomagok március 1-től.

Elolvasom
Mutatjuk a gyógyszer és az étrend-kiegészítők közötti különbséget
Mutatjuk a gyógyszer és az étrend-kiegészítők közötti különbséget

Nem minden gyógyszertárban vásárolt termék árát lehet visszaigényelni a pénztári megtakarításból. De vajon mi a különbség a gyógyszer és az étrend-kiegészítők között?

Elolvasom