A magyar dolgozó kevesebb értéket állít elő és rövidebb ideig él, mint uniós kollégája. Az Európai Bizottság május végén közzétett országjelentése nem tartalmaz újdonságot a hazai lakosság egészségi állapotára vonatkozóan.
2022-06-03
A születéskor várható élettartam és az egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya továbbra is elmarad az uniós átlagtól, a háztartások zsebből költött egészségforintjai viszont meghaladják azt.
Bár van némi javulás, a születéskor várható élettartam Magyarországon még mindig alacsony, 2020-ban 75,7 év volt, ami 5 évvel marad el az EU átlagától. Ráadásul a nemek és képzettség szerinti eltérések mértéke is meghaladja a más európai országokban mért egyenlőtlenségek szintjét. Az Európai Bizottság példát is említ: egy nagyon alacsony végzettségű 30-as fiatalember körülbelül 11 évvel fog kevesebbet élni, mint a magasan képzett honfitársa.
A jelentés felhívja a figyelmet arra is, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani a prevenciós szolgáltatásokra. Az elkerülhető halálozás aránya nálunk az egyik legmagasabb az EU-ban – már a Pandémiát megelőzően is az volt! – részben a dohányzásnak, az alkoholfogyasztásnak és az egészségtelen táplálkozásnak köszönhetően. A megelőző kezelések évek óta nem tudnak lépést tartani a növekvő igényekkel, sőt, a megelőzésre szánt keret is zsugorodott 2010–2019 között, ami negatívan hatott a magyarok egészségi állapotára. Ebben az időszakban például – a más uniós tagállamban tapasztaltakkal ellentétben – nálunk kevesebben mentek el rákszűrésre, és bár 2019-ben 5 nemzeti egészségprogram indult Magyarországon, ezeket megállította a pandémia. Így a közellátásra és a megelőző szolgáltatásokra ígért többletforrások hatása még nem látszik.
Az alapellátás megerősítésére is mindenképp szükség lenne az országjelentés szerzői szerint annak érdekében, hogy javuljon az egészségügyi ellátás hatékonysága és a hozzáférhetősége. A bizottsági elemzés megállapítja: a szegényebb régiókban hiányzik a háziorvosi ellátás, ráadásul a jelenlegi háziorvosi rendszer nem tud hatékony előszobája lenni a szakellátásnak. A kórházi ellátás is jobbításra szorul. Ma Európa-szerte a magyar beteg tölti el a legtöbb időt a kórházban, az egynapos műtétek aránya továbbra is alacsony. A széttöredezett kórházi hálózat, a túl sok ágy, az idejét múlt és nem hatékony finanszírozási modell folyamatosan hozzájárul a kórházi adósságállomány emelkedéséhez. Ugyan a hálapénzt (nagyjából) sikerült kivezetni a rendszerből, az évek óta tartó orvoshiányra és az ennél is súlyosabb ápolóhiányra még nem született válasz.
A jelentés nem foglalkozik a köz- és magánellátás viszonyával, azonban mind a Magyar Orvosi Kamara, mind a magánszolgáltatókat tömörítő Primus Egyesület azon a véleményen van, hogy a két rendszer éles szétválasztása káros. A lakosság jobb egészségi állapotát az állami és a magánellátás átlátható együttműködése, a szektorsemleges finanszírozás megteremtése és – ahogyan a Primus fogalmaz – az ügyfélközpontú gyógyítás rendszerszintű meghonosítása szolgálná.
Három speciális szűrőcsomagot és a vizsgálatok árából 10% kedvezményt biztosít az Affidea Magyarország a Pénztár tagjainak.
ElolvasomA leggyorsabb tagjaink már költhetik is az adó-visszatérítésüket. A NAV az adóbevallás véglegesítését követő 30 napon belül utalja az összeget.
ElolvasomA jegybank versenyképességi jelentése szerint két helyet rontottunk az EU 27 országának versenyképességi rangsorában. A 19. helyen állunk többek között a rossz egészségügyi mutatók miatt.
ElolvasomA magánegészségügyi szolgáltató egyik tagadhatatlan előnye, hogy a vizsgálat időpontját a munkaidőnkhöz igazíthatjuk.
ElolvasomA szabadtéri sportolás nemcsak szórakoztató, de számos pozitív hatása is van a szervezetünkre. Ilyenkor azonban a sérülés veszélye is megnő.
Elolvasom