Patika Egészségpénztár
Hír
Hírkomment: „Orvosszakmai érvekkel nem védhető az onkológiai terápiák tervezett egységesítése” (2017.11.01)
Számtalan szakmai szervezet jelezte, hogy aggályosnak tartja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap (NEAK) novembertől meghirdetett új gyógyszerbeszerzési eljárását. Az új közbeszerzési eljárást hibásnak tartja az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM), a daganatos betegek által alapított Gyógyulj Velünk Egyesület és a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság is.

„A személyre szabott orvoslás lényege, hogy a daganatos beteg számára választunk gyógyszert, s nem központilag kijelölt gyógyszerhez rendeljük hozzá a rákbetegeket, ahogyan azt most bevezetni tervezik. Statisztikailag hiába hasonló eredményességű két vagy három onkológiai gyógyszer, ezek nem egymással felcserélhető terápiák. A különböző hatóanyagok a ráksejteket más pontokon támadják, más jelátviteli útvonalakon hatnak, más az adagolási módjuk, eltérhet a mellékhatásuk is. Az első választásként adott terápia sikere határozza meg leginkább a daganatellenes gyógyszeres terápia eredményességét, a beteg sorsát. A vaklicit – amelynek során egy betegcsoportnál a legolcsóbb készítményt preferálja a társadalombiztosító – jól működhet a lejárt szabadalmi védettségű gyógyszerek esetében. Ha két, azonos betegségtípusban és stádiumban lévő rákbeteg csak azért kapja ugyanazt a gyógyszert, mert az a legolcsóbb, a megtakarítás csak látszólagos, mivel ez adott betegnél az eredményesség rovására mehet.” – olvasható Pajkos Gábor, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) elnökének MTI-hez eljuttatott közleményében.

A szakember szerint az innovatív gyógyszerek felhasználását nem terápiaszűkítéssel lehet hatékonyabbá tenni, hanem például a részletes molekuláris patológiai vizsgálatok gyors és széles körű elérhetővé tételével, mert a tumorok genetikai jellemzőinek lehető legkorábbi ismerete az egyik kulcsa a minél pontosabb terápiaválasztásnak, az egymás után alkalmazható terápiák megtervezésének. A NEAK mostani eljárása adminisztratív alapon, áralkuról áralkura szabná meg, mivel lenne kötelező megkezdeni az egy-egy adott csoportba tartozó rákbetegek kezelését. A társadalombiztosító eddig szakmailag indokoltnak látta megadni a terápiaválasztás lehetőségét, most mégis megvonná ezt a szakorvosoktól, illetve a betegektől.

A cél a spórolás

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alap (NEAK) új gyógyszerbeszerzési eljárásokat indítana novembertől. Az MTI-hez eljutatott közlemény szerint a NEAK a következő évtől két eljárás keretében szerzi be a gyógyszereket. Az első eljárásban minden egyes hatóanyagot (35 gyógyszer) külön-külön szereznek be azért, hogy azon betegeknek, akiknek a kezelés már megkezdődött az egyik gyógyszerrel, biztosítva legyen a készítmény. Új kezelés megkezdésekor azonban, amikor nem lehet különbséget tenni, melyik gyógyszerrel érhető el jobb eredmény, nem indokolható, hogy egy gyártó magasabb áron adja a készítményét, mint az ugyanolyan hatású szer ára. Vagyis ebben az esetben a kezelőorvosnak az olcsóbb készítménnyel kell a kezelést megkezdenie – olvasható a közleményben.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő tehát árversenyt hirdetett az úgynevezett tételes elszámolású innovatív gyógyszerek között, amelynek értelmében november 1-jétől egyes betegcsoportokban csak egy innovatív gyógyszer marad és a jövőben a tendereljárás eredményeként kialakuló ársorrendben kell majd az orvosnak a terápiákat alkalmaznia. „Az egészségbiztosító intézkedése akár több ezer olyan beteg gyógyszeres kezelését is érintheti majd, aki súlyos betegségben szenved, ilyen az áttétes rosszindulatú bőrrák (melanoma), a tüdőrák, a prosztatarák, a vastagbéldaganatok, a súlyos időskori szemészeti kórképek, a különböző súlyos autoimmun gyulladásos betegségek vagy a ritka kórképek közé tartozó Fábry-kór” – közölte az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete az új versenyeztetési eljárás kapcsán.

Ezekben a helyzetekben is hatalmas segítséget jelent az önkéntes egészségpénztári megtakarítás, amellyel a betegek pótolhatják a kieső állami finanszírozást. Az öngondoskodás tehát nem luxus, hanem az állami egészségpolitikától és költségvetéstől való függő helyzet lazításának egyetlen intézményes eszköze, amelyet a munkáltató is költséghatékonyan tud támogatni. A jövő évre szóló nyilatkoztatások kapcsán érdemes felhívni a munkavállalók figyelmét az azonnal költhető, de megtakarításként is értelmezhető juttatás szerepére a minőségi betegellátásban.

Reagált a NEAK

Ártalmas spórolás

„Az egészségbiztosító intézkedése akár több ezer olyan beteg gyógyszeres kezelését is érintheti majd, aki súlyos betegségben szenved, ilyen az áttétes rosszindulatú bőrrák (melanoma), a tüdőrák, a prosztatarák, a vastagbéldaganatok, a súlyos időskori szemészeti kórképek, a különböző súlyos autoimmun gyulladásos betegségek vagy a ritka kórképek közé tartozó Fábry-kór” – közölte az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete az új versenyeztetési eljárás kapcsán.

 „A személyre szabott orvoslás lényege, hogy a daganatos beteg számára választunk gyógyszert, s nem központilag kijelölt gyógyszerhez rendeljük hozzá a rákbetegeket, ahogyan azt most bevezetni tervezik. Statisztikailag hiába hasonló eredményességű két vagy három onkológiai gyógyszer, ezek nem egymással felcserélhető terápiák. A különböző hatóanyagok a ráksejteket más pontokon támadják, más jelátviteli útvonalakon hatnak, más az adagolási módjuk, eltérhet a mellékhatásuk is. Az első választásként adott terápia sikere határozza meg leginkább a daganatellenes gyógyszeres terápia eredményességét, a beteg sorsát. A vaklicit – amelynek során egy betegcsoportnál a legolcsóbb készítményt preferálja a társadalombiztosító – jól működhet a lejárt szabadalmi védettségű gyógyszerek esetében. Ha két, azonos betegségtípusban és stádiumban lévő rákbeteg csak azért kapja ugyanazt a gyógyszert, mert az a legolcsóbb, a megtakarítás csak látszólagos, mivel ez adott betegnél az eredményesség rovására mehet.” – olvasható Pajkos Gábor, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) elnökének MTI-hez eljuttatott közleményében.

Van mód a hatékonyságnövelésre

 

<< VISSZA