A Mercer Marsh Benefits 2025-ös Health on Demand kutatásában több mint 18 ezer munkavállalót kérdeztek meg 17 piacon egészségügyi és jólléti prioritásaikról. Magyarország nem vett részt a kutatásban, ezért az eredmények nem tekinthetők a magyar munkavállalókra vonatkozó adatoknak, ugyanakkor több olyan trendet is bemutatnak, amelyek a hazai környezetben is relevánsak.

A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a munkáltatói juttatások akkor tudnak valódi támogatást jelenteni, ha alkalmazkodnak a munkavállalók eltérő élethelyzetéhez. Azok 78%-a, akik személyre szabhatják juttatási csomagjukat, úgy érzi, hogy munkáltatója törődik az egészségével és jóllétével. Azok körében, akik erre nem kapnak lehetőséget, ez az arány mindössze 29%.

Ez a szemlélet jól illeszkedik a patikás gondoskodás logikájához: nem mindenkinek ugyanarra van szüksége, de ugyanaz a juttatás különböző élethelyzetekben is valódi segítséget jelenthet.

A személyre szabhatóság egyre fontosabb

Az egészségügyi rendszerek világszerte megnövekedett kereslettel és korlátozott erőforrásokkal néznek szembe, ami megnehezíti az időben elérhető, megfelelő ellátáshoz való hozzáférést. A Mercer kutatása szerint ötből négy munkavállaló (79%) halasztotta el az elmúlt két évben az egészségügyi ellátás igénybevételét, elsősorban anyagi okok (28%) és a várhatóan hosszú várakozási idő (27%) miatt.

Közben a fizikailag és mentálisan is jól lévő munkavállalók aránya 2023 óta 82%-ról 74%-ra csökkent. A munkavállalók egyre több egészségügyi, mentális és pénzügyi kihívással szembesülnek.

A kutatás szerint a munkáltatók fontos szerepet tölthetnek be az ellátáshoz való hozzáférés akadályainak csökkentésében. Ahogy Amy Laverock, a Mercer Marsh Benefits globális tanácsadási és megoldási vezetője fogalmazott: „A munkáltatóknak lehetőségük van arra, hogy lebontsák az ellátáshoz való hozzáférés akadályait, ami stratégiai befektetést jelenthet egyszerre munkavállalóikba és szervezetük jövőjébe.”

A probléma Magyarországon is ismerős

Bár a Mercer kutatása nem vizsgálta a magyar munkavállalókat, a hazai adatok hasonló kihívásokat jeleznek. A KSH 2025-ös “Egészségi állapot és egészségmagatartás” felmérése szerint a 15 éves és idősebb lakosság 37%-ával előfordult, hogy túl hosszú várakozás, nehézkes közlekedés vagy anyagi ok miatt nem kapta meg a számára szükséges egészségügyi ellátást, 34% pedig arról számolt be, hogy csak magánellátásban kapott időben segítséget. A megkérdezettek 62%-a ítélte jónak vagy nagyon jónak saját egészségi állapotát.

Az ellátás finanszírozása szintén komoly kérdés: az OECD adatai szerint Magyarországon az egészségügyi kiadások 23%-át közvetlenül a háztartások finanszírozzák, szemben a 16%-os uniós átlaggal. Az OECD 2025-ös országprofilja szerint a magyarok 41%-a elégedett a minőségi egészségügyi ellátás elérhetőségével, míg az OECD-országok átlaga 64%.

Egy 2025-ös, az NN Biztosító által végzett kutatás szerint a 18–69 éves magyar internetezők több mint fele vett igénybe magánegészségügyi ellátást az elmúlt két évben, 70%-uk pedig tervezi, hogy magánorvoshoz fordul. A magánellátást igénybe vevők 81%-a saját maga fizette a számlát, és 65%-uk anyagilag megterhelőnek érezte a kiadást.

A magyar adatok alapján tehát az egészségügyi ellátás elérhetősége és finanszírozhatósága egyaránt fontos kérdés.

A patikás juttatás túlmutat a 20%-os adókedvezményen

A Patikapénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás és a pénztártag saját befizetése olyan pénzügyi hátteret teremthet, amelyből a családok biztonságosan finanszírozhatják az egészségügyi kiadásaikat, valamint a mindennapi költségeik egy részét is. Utóbbi hatása az egészségre szintén nem mellékes: a fenntartható családi kassza a stresszmentes mindennapok alapja, és így a pszichés egészség alapfeltétele. Az egészségpénztárak mellett szóló legfőbb érv általában a 20%-os szja-visszatérítés lehetősége, de a patikás gondoskodás ettől sokkal több. Az elmúlt 26 évben jelentősen felértékelődött a biztonság, amit a tagjainknak nyújtunk: a pénztári számlán félretett összeg nem egyszerűen megtakarítás, hanem egy konkrét, jövőbeli célhoz – az egészségügyi kiadásokhoz – rendelt pénzügyi tartalék. A célhoz kötött megtakarítás pszichológiai szempontból is könnyebbé teheti a rendszeres félrerakást, hiszen a tag pontosan tudja, mire teszi félre a pénzét. Ráadásul a pénztári megtakarítás a látra szóló bankbetétekhez képest magasabb hozamot is kínálhat, így a célhoz kötöttségből fakadó elköteleződés mellett tényleges pénzügyi előnyt is jelenthet.

A patikás juttatás értékét tovább növeli, hogy 2026 júliusától a Védőpajzs szolgáltatással egy váratlan, komolyabb egészségügyi helyzetben is plusz biztonságot adunk tagjainknak. Így a pénztári tagság nemcsak a mindennapi egészségügyi kiadások finanszírozásában jelent segítséget, hanem egy olyan gondoskodási rendszer része is, amely a nagyobb egészségügyi kockázatok kezelésére is felkészít.

És még egy fontos érv a patikás munkáltatói támogatás mellett: a patikás szolgáltatási palettának köszönhetően ugyanaz a munkáltatói juttatás különböző munkavállalók számára egészen más módon válhat hasznossá. Egyikük a lakáshitel-törlesztéshez, másikuk gyermeke iskoláztatásához használhatja fel, míg egy idősebb munkavállalónak az egészségügyi kiadások vagy az idősgondozás finanszírozásában jelenthet segítséget. Lesznek, akik a tudatos prevencióhoz, vagy éppen a családjuk támogatásához kapnak munkáltatói segítséget. A juttatással automatikusan megnyíló Védőpajzs csoportos egészségbiztosítás pedig a váratlan és kritikus egészségügyi helyzetekben jelenthet további biztonságot.

Amit mi kínálunk a munkáltatói partnereinknek, az éppen a sokszínűség és a valódi választási lehetőség: egy juttatás, amelynek számtalan üzenet van, és nem is csak egy élethelyzetre ad választ. Velünk akkor és úgy tud segíteni a vállalat, amikor arra a munkavállalónak és családjának valóban szüksége van. 

Forrás: Mercer Marsh Benefits, Health on Demand 2025; NN Biztosító, 2025-ös Magánorvosi Árindex és kapcsolódó kutatás; VOSZ/PJMI országos kutatás, 2025.; Egészségi állapot és egészségmagatartás 2025, KSH; OECD Országprofil, 2025