Magyarország az egészségügy jelenlegi és várható, jövőbeni állapota, az egészségügy minősége, az orvosok elérhetősége a várólisták hossza tekintetében éppúgy a lista hátulján végzett a vizsgált 34 ország közül, mint az egyenlő ellátás, az egészségügybe fektetett lakossági bizalom, az egészség ára vagy az információhoz való hozzáférés terén – sorolja a Népszava az Ipsos friss nemzetközi felmérésének eredményeire hivatkozva.

Bár a nemzetközi felmérésben a megkérdezettek több mint a fele (53%) jónak írja le országa egészségügyi szolgáltatásainak minőségét, és úgy gondolja, hogy a legjobb kezelésben részesül, de csak egyharmaduk (33%) gondolja úgy, hogy egészségügyi szolgáltatása javulni fog az elkövetkező években. Egyetértés van abban is, hogy a rendszer túlterhelt (61%) és a hozzáférés, valamint a létszámhiány jelenti a legnagyobb kihívást (42%). Országonként vizsgálva az eredményeket azonban hatalmas különbségeket látunk.

A kutatás alapján Magyarországon a lakosság jelentős arányban – 53% – gondolja rossznak a hazai egészségügyi szolgáltatásokat  és mindössze 14% mondta azt, hogy nagyon jó. Különösen nagy gondot okoz a várakozási idő, amit a válaszadók 65%-a emelt ki kihívásként, 51% szerint pedig nehéz időpontot kapni a helyi orvosokhoz. Magyarországon az információhoz jutást is lényegesen többen említették problémásnak, mint a nemzetközi átlag. Azokban az országokban, ahol a lakosság összességében elégedettebb az egészségügyi ellátással és a szolgáltatások színvonalával, az információk hozzáférhetőségét sem érzik problémásnak.

A jövőbeni kilátásokat illetően is a magyarok voltak a leginkább pesszimisták: mindössze a válaszadók 8%-a számít javulásra, 45% szerint viszont tovább fog romlani az ellátás minősége. Bizalom tekintetében is Magyarország zárja a sort. Arra a kérdésre, hogy vajon az adott országban hozzájut-e a legjobb minőségű kezeléshez, a válaszadók 70%-a nemmel felelt, és csupán 10% állította, hogy bízik abban, hogy a legjobb ellátást kapja. 

A költségeket is a magyarok érzik a legmagasabbnak. a válaszadók 83%-a szerint sokan nem engedhetik meg maguknak a minőségi ellátást, és 70%-uk állította, hogy az ellátórendszer nem biztosít mindenki számára egyenlő hozzáférést a minőségi kezelésekhez.

– Bár az egészségpénztári intézményrendszernek nincs ráhatása az ellátórendszer struktúrájára és minőségére, a szolgáltatásaink jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a pénztártagok kedvezőbb feltételekkel jussanak hozzá a magánellátás keretében elérhető szolgáltatásokhoz. Egyrészt azért, mert a pénztári befizetések után 20% szja-visszatérítés jár, de ennél sokkal többet kínálunk tagjainknak. Törekszünk arra, hogy minél több szolgáltatónkkal alakítsunk ki partnerséget, amely keretében tagjaink időszaki vagy állandó kedvezményekhez juthatnak. Kötelességünknek érzezzük azt is, hogy széles körben megosszuk a megbízható forrásból származó egészségügyi információkat, és népszerűsítsük az egészségtudatos életmód alappilléreit a napi testmozgástól kezdve a rendszeres szűréseken át az egészséges táplálkozásig. A filozófiánk szerint hidat teremtünk a paciensek és a szolgáltatók között – mondta el a felmérés eredményei kapcsán Sebők Orsolya, a pénztár kommunikációs igazgatója.