Patika Egészségpénztár
Hír
Hogyan lehetnek egészségesebbek a magyarok? (2022.05.05)

Az Egyensúly Intézet több területet érintő javaslatcsomagot állított össze érintve a szűréseket, a táplálkozást, az iskolát, a munkahelyet, az időskori ellátást és a lakókörnyezetet.

Az Egyensúly Intézet szakértők bevonása által összeállított népegészségügyi javaslatcsomagját a 24.hu szemlézte. Az intézet szakértői azt állítják, egészségtelenül táplálkozunk és keveset mozgunk, túl sokan dohányzunk, ráadásul túl fiatalon kezdjük el, és túl sokat iszunk. Ezek a problémák különösen a szegényeket, az iskolázatlanokat, illetve az ország hátrányos helyzetű területein élőket sújtják. A lakosság egészségi állapotának javulását elsősorban ezeknek a viselkedésbeli és környezeti tényezőknek a befolyásolásával lehet elérni.

A szegénység csökkentése a leghatékonyabb népegészségügyi program – állítja a tanulmány. A népegészségügy fejlesztésével pedig elérhetjük, hogy minél kevesebben jussanak el egyáltalán a megbetegedésig. Az Egyensúly Intézet által ismertetett főbb problémák drámaiak, és jól mutatják, miért van szükség szemléletváltásra.

  • A magyarok közel egynegyede elhízott, a nők 30%-a és a férfiak 40%-a minősül túlsúlyosnak.
  • A dohányzás az éves halálozások 21%-ban játszik döntő szerepet. A magyarok 24,9%-a dohányzik napi szinten, szemben a 18,3%-os EU-átlaggal.
  • Minden tízedik elhunyt magyar halála hozható közvetlen összefüggésbe a túlzott alkoholfogyasztással. Az OECD-országok közül a harmadik legrosszabb helyen állunk az egy főre jutó éves alkoholfogyasztás tekintetében. A magyar alkoholfogyasztók között kiemelkedően sok az alkoholfüggőséggel küzdő: a nők körében kétszer, míg a férfiakéban két és félszer nagyobb az alkoholfüggők aránya, mint az EU-átlag.

Alapvető probléma tehát, hogy hazánk az EU egyik legegészségtelenebb országa. A magyarok egészségi állapota mind európai uniós, mind pedig régiós összehasonlításban rosszabb az átlagnál. Annak érdekében, hogy ebben javulást lehessen elérni, az Egyensúly Intézet számos területet érintő javaslatcsomagot állított össze.

Az egészségünket meghatározó társadalmi-gazdasági tényezőkre és az emberek táplálkozási, mozgási, illetve egészségmegőrző szokásaira ható javaslatcsomag főbb pontjai:

  • A jelenlegi háziorvosi ellátás rendszerének átalakítása, méghozzá praxisközösségek – olyan ellátási helyek, ahol a háziorvosokon kívül például dietetikusok, gyógytornászok, pszichológusok, nő- és gyermekgyógyászok, addiktológusok, vagy éppen szociális munkások vesznek részt a gyógyításban – révén.
  • A prevenciós fókuszú csoportpraxisokban ötévente történjen meg a 35–64 éves korosztály általános egészségi állapotfelmérése.
  • Kapjanak eredményalapú bérkiegészítést a háziorvosok.
  • Ki kell alakítani a védőnői hálózathoz hasonlóan a gyermekkort követő egészségmegőrzést és -fejlesztést szolgáló, felnőtteket segítő védőnői szolgálatot.
  • Létre kell hozni a hátrányos helyzetű településeken a főállású közösségi egészségőrök hálózatát.
  • Létre kell hozni a legfontosabb szűrésekre és oltásokra toborzó digitális egészségnaptárat az EESZT-n belül, vagy akár önálló okostelefon-applikációval. Az utóbbi aktív használói között évente három alkalommal tíz-tízmillió forintos nyereményt lehetne kisorsolni.
  • Módosítani kell a 2011-ben bevezetett népegészségügyi termékadót (ismertebb nevén chipsadót). A javaslat értelmében a gyártókat az egészségre ártalmas összetevők arányának csökkentésére ösztönöznék.
  • Betiltanák a gyermekeket célzó egészségtelen élelmiszerek (például az üdítő- vagy energiaitalok) reklámozását is.
  • Korcsoportokra szabott iskolai egészségfejlesztő programokat alakítanának ki és a mozgás megszerettetése kerülne a fókuszba az iskolákban.
  • A munkahelyeken is ösztönözni kell az egészséges életmódot, például az úgynevezett egészségügyi tao-támogatás bevezetésével. A komplex egészségmegőrző programot működtető, társasági adót fizető cégek az erre a célra költött összeget teljes egészében vonhassák le az adójukból.
  • Ki kell építeni 2025-ig az idősek, a rehabilitáció alatt állók és más kockázati csoportok telemonitoring-rendszerét. 2030-ra pedig Magyarországon is biztosítani kellene az alanyi jogon járó, államilag finanszírozott távápolást.
  • Minden évben legalább 100 kilométernyi „zöld sugárút” – vagyis a települések közötti és városokon belüli összefüggő, zöld közlekedőút – épüljön Magyarországon.
  • Egységes, a létminimum mindenkori szintjének megfelelő alapjuttatás bevezetését is javasolják, amelyet a NAV automatikusan utalna a létminimum szintje alatti jövedelemmel rendelkezők számára.
  • Az álláskeresési járadék folyósításának maximális időtartamát emeljék 10 hónapra, és legyen a nettó minimálbér 90%-a az álláskeresési járadék összegének alsó határa.
  • A tankötelezettségi korhatár legyen ismét 18 év, a korai iskolai lemorzsolódás megállításának érdekében. A szegénység felszámolását és így az egészségi állapotunk javítását szolgáló legjobb hosszú távú beruházás az általánosan elérhető, jó minőségű és esélyteremtő közoktatás biztosítása.

Borítókép: freepik.com/jcomp

<< VISSZA