Patika Egészségpénztár
Hír
A toborzás eszközévé is válhat az egészségjuttatás (2022.05.05)

2021-ben 32% volt az átlagos fluktuáció Magyarországon, és az arány idén tovább nőhet – derül ki a HR-Evolution Kft. országos fluktuációkutatásából. Hogyan tudják megfékezni az elvándorlást a vállalatok?

Az egy évvel korábbi adatokhoz képest 6 százalékponttal, 26%-ról 32%-ra nőtt az átlagos fluktuáció 2021-ben. Ez magasabb, mint a járvány előtt, 2019-ben mért szint. A Pénzcentrum által idézett fluktuációkutatás szerint amellett, hogy mélyült, kiszélesedett és a fehérgalléros dolgozók között is nagymértékben emelkedett az elvándorlás: a korábbi évek stagnálása után tavaly 11%-ról 17%-ra nőtt a szellemi dolgozók fluktuációja.

Az emelkedő fluktuációs adatok fő oka az általános munkaerőhiány, melyet jól példáz, hogy a legnépszerűbb állásportálokon duplája az állásajánlatok száma, mint 2020 márciusában. Ám hiába kétszer annyi az állásajánlat, aktív álláskereső nem lett több. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy bérspirál alakult ki. A munkaerőhiányt sok munkáltató egyre emelkedő bérekkel igyekezett orvosolni, amivel egyre nehezebb lépést tartani. A sokasodó lehetőségek csökkentik a munkavállalók kockázatát, míg a magasabb bér és a jobb munkakörülmények reménye csábítóan hat, ami könnyen beindíthatja az elvándorlást azokon a munkahelyeken, ahol nem érzik jól magukat a dolgozók.

Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés-szakértő, a kutatást készítő vállalat ügyvezetője szerint nem fog tudni megküzdeni a fluktuációval az a cég, amelyik nem bánik emberségesen a munkavállalóval és nem biztosít legalább átlagos feltételeket, valamint nem tanulja meg kezelni a fiatal generációkat. Ez legalább átlagos béreket és átlagon felüli törődést, valamint paradigmaváltást jelent.

Utóbbi egyik eszköze lehet például az egészségcélú juttatások bővülése.

„Az egészség megtartása és helyreállítása egyre inkább termék, mely az életszínvonal fontos része, és amelyet különböző árkategóriákban tudunk megvásárolni az egyes szolgáltatóknál”– véli dr. Kristóf Kitti, a magyarországi BDO adószakértője. Ennek megfelelően béren kívüli juttatásként az egészségpénztári befizetés és az egészségbiztosítás még mindig komoly vonzerőt jelent bármely munkáltató kínálatában. Erős employer branding eszköz még akkor is, ha az adózása szigorodott az elmúlt években, és emiatt a munkáltatóknál veszített népszerűségéből, míg a munkavállalók számára felértékelődött ‒ mutatott rá a szakértő.

A Patikapénztárba érkező munkáltatói egészségforintok dinamikus bővülése is igazolja a fenti feltételezést: 2021-ben a cégek közel 400 millió forinttal többet adtak munkavállalóik egészségére (munkáltatói tagdíj-hozzájárulásként és célzott szolgáltatásra adott támogatásként együttesen), mint 2020-ban. Tavaly a pénztártagok összesen több mint 3,3 milliárd forintnyi költésének több mint 16%-a a munkáltatói hozzájárulásból származott. Úgy tűnik, a cégek idén is kitartanak az egészségcélú juttatások mellett. 2022. január– április között csoportszinten összesen közel 60 ezer darab céges befizetést könyveltünk le, amely munkáltatótól érkezett tagdíj-hozzájárulás vagy célzott támogatás formájában jelentett plusz egészségforintot tagjainknak.

Borítókép: freepik.com/macrovector

<< VISSZA